Körtebor, a cider rokona. Hasonlóan készül, mint az almabor, de ebben az esetben a körte a fő alapanyag. Léteznek körte ízesítésű almaborok is.
Sörszótár
Világos malátafajta, amelynek készítésekor az árpaszemeket a csíráztatás után úgy melegítik (maximum 80-85 °C-ig), hogy ne induljon be színanyag képződés.
A legismertebb láger sör, amely a csehországi Pilzen városáról kapta, amelynek sörgyárában Joseph Groll bajor sörfőző mester 1842-ben megalkotta „az aranyló lágert”.
Vagy angol pint. A szigetország kocsmáinak sörmértékegysége. Egészen pontosan 0.568 liter, de a legtöbb helyen kérhető fél pint is, az újhullámos, craft sörözőkben pedig gyakran 2/3 pintben van megadva a kérhető sörmennyiség.
Sötét, édeskés ízvilágú ale, amely a hagyomány szerint Londonból származik, és valamikor a XVII. század végén jelent meg. Fő összetevőjük ezeknek a söröknek akkoriban a pale ale és a barna maláta lehetett, és nem ritkán édesgyökérrel és karamellizált cukorral édesítették őket.
Az európai sörfőzésben a rizs elsősorban pótanyagként van számon tartva, hiszen nem található meg a kontinensen készülő tradicionális sörökben.
Belga sörtípus, amely a sörforradalomnak köszönhetően egyértelműen a reneszánszát éli. Az eredetileg leginkább Vallóniában főzött sör egykor a fizikai munkát végző mezőgazdasági munkások itala volt.
A sör malátából készülő, vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxid- és alkoholtartalmú ital.
A Magyar Sörgyártók Szövetségének kezdeményezése, amely a sörnek a modern magyar gasztronómiában betöltött szerepére, a hazai sörkultúra fejlesztésére koncentrál.
Az első, papírból készült söralátétet Robert Sputh szabadalmaztatta, 1892-ben Drezdában, azelőtt szövetből, fából, vagy porcelánból készültek ilyenek.