A 2010-es évek a magyar sörforradalom évtizede volt

Írta: BeerPorn.hu

2019-12-30 | 06:53 Magazin

Fotó: Freepik.com

Az elmúlt 10 év teljességgel felforgatta a hazai sörvilágot. Ki hinné ma már, hogy csupán 2011-ben szervezték meg az első Főzdefesztet, csak öt éve kezdett működni a Monyo Brewing, és az első magyar nagyüzemi ale sem óvodáskorú még? Az elmúlt évtized mindent megváltozatott.

A legtöbb iparágban megfigyelhető, hogy ciklikusan váltják egymást a fejlődésről/innovációról szóló időszakok és azok az évek, amikor stagnál a piac. Természetesen nincs ez másképp sörfonton sem, de olyan magával ragadó fejlődés, amely a 2010-es években zajlott itthon, könnyen lehet, hogy évszázadonként csak egyszer van.

A semmiből tűntek fel az utóbbi években zseniális magyar sörök, komoly sörbárok, izgalmas fesztiválok, előremutató versenyek, virágzik az otthoni sörfőzés és egyre szélesebb és igényesebb a jó sör közönsége. A fejlődésbe beletette a munkát az egyész magyar sörpiac, és a haladás gyümölcseit is együtt aratják le. Hogyha felülről szemléljük a jelenséget, a változás mindenkit érint, mégis van néhány olyan sarokpont, amelyek a 2010-es évek magyar sörforradalmát mozgatták.

Az első Főzdefeszt, a magyar sör beköltözött a Budai Várba

Egyértelműen ilyen volt 2011-ben az első Főzdefeszt, amelyről Kovács Bálint, még a Borászportálon azt írta, hogy azonnal kinőtte saját magát. „A Mikszáth téren az első percektől kezdve lépni alig lehetett, és ez így is maradt egészen zárásig. Nagy cucc, gondolhatnánk, a tér, a jó idő, meg egy csomó sörcsap a világ legjobb embermágnese. Ez rendben is van, de mégiscsak nagy siker ez, hiszen itt sokkal nagyobb volt a tét, ugyanis: Az Első Hazai Kézműves Sörfesztivál célja, hogy reflektorfénybe állítsa a lassan ismét magára találó hazai sörfőzést, és egy hétvégére összehozza a fogyasztókat, a kocsmárosokat és a sörfőzőket, hogy kóstoljanak és beszélgessenek, és szövetkezzenek a magyar sör jövője érdekében.”

Fotó: Nyugat.hu

Hiába nem tudta a látogatók nagy része, pontosan milyen típusú az a sör, amelyért 20 percet állt sorba, annyira más volt, mint az addig megszokottak, hogy minden ízlett a népnek. A Főzdefesztre mindenki úgy tekint, hogy akkor nagyon elindult valami.

A fesztiválon az Év Sörfőzdéje lett a Szent András Sörfőzde, amely még a rendezvény előtt készítette el az első magyar, igazán minőségi kisüzemi sört, a Black Rose duplabakot.

A sokat emlegetett Főzdefeszt mellett gyakran elfelejtjük, hogy ugyancsak 2011-ben rendezték meg először a Budavári Sörfesztivált, amelyen a kis sörfőzdék mellett a hazai gyárak is kiállítottak, így egyszerre volt Fóti meg Serforrás és Borsodi, Dreher, Heineken, no meg Dumaszínház és koncertek. Aztán az évek során a buli mellett egyre inkább előtérbe került a sör, a későbbi budavári, majd Belvárosi Sörfesztiválok komoly szakmai események, sörbemutatók helyszínei lettek.

Az első kézműves sörös kocsma és újhullámos főzde

2013 márciusában nyílt meg Budapest első kézműves sörös romkocsmája, az Élesztő. A kezdetben 17 sörcsappal működő sörözőben a kezdetektől lehet enni is a sörök mellé. Ez volt az első hely, amely dedikáltan a magyar kisüzemi söröknek szólt.

És ha már kocsma, 2014-ben érezte úgy a Kálvin téri Monyo tulajdonosa, hogy a konstans minőség érdekében legjobb, ha a saját kezébe veszi a kézműves sör gyártást. Az ország egyik első újhullámos sörfőzdéjét Pein Ádám és Németh Antal hozta létre Kőbányán. A kocsmatulaj és az egyetemi oktatóból lett házisör főző, majd profi, minden tőkéjét beleölte a Monyo Brewingba, amely az elmúlt öt évben egyike lett a leginkább meghatározó hazai kraft sör márkáknak.

Fotó: Hosszulepes.org

A Maglódi út 47-be, az egykori Fővárosi Sörfőzde telkére aztán a Monyo után odaköltözött a Mad Scientist, a Horizont Brewing és a HopTop Brewery, létrehozva ezzel a Főzdeparkot, az évtized leginkább pezsgő sörös közösségét, majd levédették a „kraft sör” kifejezést, életre hívva a Kraft Sör Egyesületet. A kraft sör filozófia az egyesület értelmezésében azt takarja, hogy egy adott sörfőzde a söreit a legmagasabb minőségre való törekvés mellett, kiváló minőségű alapanyagokból, komoly szakmai hozzáértéssel, újhullámos sörfőző hozzáállással készíti. A kraft filozófiának része az etikus és átlátható üzleti működés is.

Ugyanebben az évben, május végén a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete először szervezett sörfesztivált Óbudán, amelyen 33 sörfőzde vett részt. A rendezők célja az volt, hogy a sokasodó fesztiválok között legyen egy olyan, amely kizárólag a hazai készítésű söröket vonultatja fel.

Amikor a nagyok tanultak a kicsiktől

2017 márciusában berobbant az első magyar nagyüzemi, felsőerjesztésű sör, a Soproni IPA. A Heineken Hungária tökéletesen ráérezve (rákutatva) a korszellemre, némi soproni fejlesztés után kihozta a Soproni Óvatos Duhaj IPA-t, amiről azt mondták, hogy nem tekinthető kézműves sörnek, de olyan termék, amely követi a kézműves sörpiac által diktált trendeket, „de a Soproni Sörgyár nagy múltra visszatekintő hagyománya és tapasztalata garantálja, hogy nagyobb mennyiségben is mindig pontosan ugyanolyan minőségű legyen a végeredmény”.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Beerporn magazin (@beermagazin) által megosztott bejegyzés,

Láttuk, milyen nagy sikert futott be a termék, Sopronban már egész sörcsaládot fejlesztettek köré, és azóta a Dreher is megújította a termékpalettáját, valamint a nagy hazai gyárakat tulajdonló konszernek sorra importálják a korábban itthon nem kapható termékeket is.

Budapest rákerült Európa sörtérképére

2018. májusában rendezték meg először azt a magyar fesztivált, amely merőben más volt, mint az addigi, itthoni sörös rendezvények. Három, nemzetközi tapasztalattal bíró szervező tető alá hozta a Budapest Beer Weeket, ahol a ritkaságszámba menő, egyedi, vagy épp extrém főzetek mellett az a különleges, hogy többnyire a külföldi sörfőzők személyesen csapolják a söreiket. A Közép-Európában addig totál ismeretlen műfaj már elsőre nagy sikert aratott, és lehetővé tette, hogy a nemzetközi szaksajtó is elkezdjen foglalkozni a budapesti sörvilággal, és azzal, hogy egy tavaszi hétvégére egy csomóan ide jönnek Skandinávia, az USA, vagy Nagy-Britannia májer sörfőzdéi közül.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Beerporn magazin (@beermagazin) által megosztott bejegyzés,

Így fordulunk rá 2020-ra, amely egyesek szerint további hatalmas változásokat tartogat a sörkultúrában, elég ha csak a kevésbé hasító kisüzemi főzdék többször is pedzegetett bezárási hullámára, a nagyüzemek újabb fejlesztéseire, az alternatív értékesítési csatornák kialakítására, az alkoholmentes trendre vagy az újabb, jelentős piaci szereplők megjelenésére gondolunk.