Az év első kilenc hónapjában 3,1 százalékkal, 2,3 millió hektoliterrel csökkent a Németországban termelő sörgyárak és sörfőzdék forgalma a német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint. A sörfőzdések bezzeg ittak rendesen.
Az Eurostat adatai szerint az unió legnagyobb sörgyártója tavaly a közösség termelésnek 21 százalékát adó Németország volt, 8,3 milliárd literrel. Csehország nincs benne a top 5-ben.
A sörgyártás melléktermékeként keletkező hulladékhővel fűtik egy épülő lakónegyed lakásait és üzlethelyiségeit az ausztriai Grazban, valószínűleg Európa első ilyen jellegű projektjében.
A fogyasztók félrevezetését teszi lehetővé, hogy a sörök címkéjén illetve a doboz palástján csak az alkoholtartalmat kell feltűntetni, a vízben oldható szárazanyagtartalmat pedig nem.
Nem veszélyesek az emberi szervezetre és az élelmiszeriparban számos területen használnak enzimeket. A Sörszövetség szerint téves és félrevezető információktól hemzseg a HVG.hu, a témában készült cikke.
A jelenlegi szabályozás szerint a csomagoláson nem kell feltüntetni, ha ipari enzimeket használtak a sörkészítéshez. Pedig úgy tűnik, használnak.
A komló (Humulus) a kenderfélékhez tartozik. A legismertebb és legelterjedtebb a közönséges komló (H. lupulus), ami kétlaki, évelő kúszónövény, termése a sörgyártás egyik legfontosabb alapanyaga.
Az árpa (Hordeum vulgare) a hideg mérsékelt öv egyik legfontosabb gabonaféléje. Sörgyártáshoz és malátagyártáshoz a kisebb fehérjetartalmú árpa ideális.