A magasabb hőmérsékletet és a betegségeket is jobban tűrik azok a komlófajták, amelyekkel Angliában kísérleteznek. A biokomló megoldás lehet az egyre rosszabb eredményekkel szembesülő komlótermesztők számára.

Mi történik 2024-ben a söriparban? Befolyásolja-e a klímaváltozás a sörfőzést és a sör alapanyagait? Mit tehetnek a gyártók a fenntarthatóság növelése érdekében? Ezek a témák lesznek leginkább fókuszban a The Brewers of Europe májusi kongresszusán.

A melegebb időjárás miatt globálisan növekedhet a sörfogyasztás, ami a gyártók szempontjából jó hír is lehetne, de egyáltalán nem biztos, hogy az iparág bírja majd kapacitással.

Egyre többet olvashatunk arról, hogy várhatóan fenekestől felforgatja a borpiacot a klímaváltozás: a legmenőbb olasz és spanyol borvidékek komoly bajba kerülhetnek, nálunk meg akár el is tűnhetnek a fehérborok. De ugyanúgy aggódnak az árpa- és komlótermelők is.

A nyári uborkaszezonban rendre felpörgő brit tudósok most azt fedezték fel, hogy nem muszáj a gabonában található keményitőből, vagyis cukorból erjeszteni az alkoholt, lehet zöldborsóból is.

Komoly dráguláson megy át a sörárpa ára, és nem csak egyre többe kerül az alapanyag, hanem évről-évre kevesebb terem belőle. A globális felmelegedés kicsinálja a lambicot, a különleges komlókat, és az árpával is gond van.

A klímaváltozás hatására a következő évtizedekben 3-17 százalékkal zsugorodhatnak az árpamezők, ami komoly sörár-emelkedéshez vezet majd, mondják brit tudósok.

Ahogy nő Európában az átlaghőmérséklet, előkerülnek olyan problémák, amelyekre nem egyből gondolunk, hogyha a klímaváltozás kerül szóba. Itthon vannak olyan kertek, ahol poloskát könnyebb szüretelni a fákról, mint gyümölcsöt, Belgiumban pedig félnek, hogy nem lesz többé lambic.

Árpát a trópusoktól a sarkkörig termelnek, de az éghajlatváltozás miatt világszerte északabbra tolódik a termesztés területe, itthon pedig egyre inkább az őszi betakarítás a megbízhatóbb.