Cikk megosztása
Hiába van több mint 500 kisüzemi sörfőzde Csehországban, mégis csupán annyi a részesedésük a teljes sörpiacból, mint a jóval kevesebb számú magyar főzdéknek a hazaiból. Utánajártunk, mi lehet ennek az oka, és meglepő következtetésekre jutottunk.
Csehországban immár több mint 500 kisüzemi sörfőzde működik. Termékportfóliójuk azonban egészen másképp alakul, mint a magyar főzdékéi. Miután Prága tisztán nagyüzemi sörrel hozott le egy nemzetközi söripari konferenciát, megkértük a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatóját nézzük meg közösen a cseh söripari adatokat.
Dr. Kántor Sándor szerint is a hasonló nemzetközi sörszakmai találkozók világában igen ritka, hogy a házigazda nem próbálja meg bemutatni a nagyüzemi opciók mellett az ország kisüzemi főzdéinek legalább egy szeletét. Még érdekesebb mindez, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évtized Csehországban is főzdenyitási hullámot hozott: immár több mint 500 kisüzeminek tekinthető sörfőzde működik az országban.
Árnyalja azonban a képet, hogy ennek félezernél több sörfőzdének ugyanúgy 2,5 százalék a piaci részesedése, mint amennyit becsülhetünk a maximum 90 aktív magyarországi kis főzde teljesítményeként. Az ország sörkultúrájának messze földre hírét vivő világmárkák népszerűsége mellett az elsőre furcsának tűnő adatok mögött minden bizonnyal az áll, hogy a cseh kisüzemek jelentős része valóban nagyon kicsi: legtöbbször saját sörrel rendelkező vendéglátóhely.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Kis cseh sörös adóparadicsom
Sokat szokás arról beszélni, hogyan ösztönzi a cseh környezet a sörfőzdék létrejöttét. Ám arról már kevesebb szó esik, hogy a maximális adókedvezménnyel történő serkentés csak 10 ezer hektoliteres éves termelésig történik meg – mutat rá á Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója arra, hogyan segíti a helyi adópolitika a különböző főzdeméretek kialakulását.
A magyar kisüzemeket 200 ezer hektoliter éves termelésig támogató, 50 százalékos jövedéki adókedvezmény Csehországban csak 10 ezer hektoliterig jár. 10 és 50 ezer hektoliter között már 60% a jövedéki adó mértéke, 50 ezertől 100 ezer hektoliterig 70%, 150 ezerig pedig 80%. 150 ezer hektolitertől 200 ezer hektoliter éves termelésig már csak 10 százalékos az engedmény, afelett pedig a jövedéki adó teljes mértékét kell megfizetni, hasonlóan a többi Uniós tagállamban működő főzdékhez.
Dr. Kántor Sándor szerint ennek a gyakorlatnak a következménye a sok Csehországban működő mikrosörfőzde, amelyek – miután jobbára saját kocsmáikban adják el a sörüket – leginkább a helyi, tradicionális lágereket főzik. Ezek a sörfőzde-kocsmák pedig a saját vendéglátóhelyükre termelve nagyon profitábilisan tudnak működni, hiszen lényegében nincs marketing, szállítási- és csomagolási költségük viszont kifogástalan a vendéglátás, amit most is több napon keresztül tapasztaltunk. (Arról, hogy a cseh craft főzdékben csak 20 százalék a felsőerjesztésű ale-ek aránya ebben a cikkünkben írtunk.)
Mi van a nagy halakkal?
A helyi sörpiac további sajátossága, hogy – részben ugyancsak a jövedéki adókedvezmények szabályozásának hatására – 22 „középméretű”, független sörfőzde is működik a cseh piacon. Ők azok a regionálisan fontos üzemek, amelyek tágabb környezetükben is erősek és ismertek. Minőségi termelésük és több évtizedes munkájuk eredményeként ők a teljes cseh sörértékesítés 6,8 százalékát tudhatták magukénak 2021-ben pedig becslésünk szerint az átlagos jövedéki adó kedvezményük nem lehetett több 20%-nál.
Persze a 2021-es statisztikák szerint a nagyok ott is észvesztő mennyiségben készítenek sört. Az Asahi tulajdonában lévő Pilzeni Sörgyár csaknem évi 10 000 000 hektoliterrel és több más márkával a cseh termelés 46 százalékát adja. Második a Molson Coors vezette Staropramen, több mint 20 százalékkal, ezt követik a Heineken tulajdonába tartozó márkák, kb 9 százalékkal. Az állami tulajdonban lévő Budweiser Budvar piaci részesedése mintegy 5 százalék, a Lobkowicz csoport pedig 3,5 százalékkal részesedik a teljes termelésből.