Csökkent az Európai Unióban és Németországban a német sörök fogyasztása az elmúlt tíz évben, növekedés csak az Európai Unión kívül volt a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis keddi jelentése szerint.
Lemondásra szólította fel a Gazdasági Versenyhivatal elnökét a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete. A KSE szerint „2011-óta folyamatosan jogsértéseket állapít meg a GVH, mégsem történik semmi”.
A világ legnagyobb sörgyártója, az AB InBev megkezdte a korábban általa felvásárolt craft sörfőzdék felszámolását. Tényleg erre a sorsra juthat minden üzem, ahová betették a lábukat?
Az Eurostat adataiból jól látszik, mennyire elszállt Magyarországon a sörök áremelkedésének üteme. Persze a fogyasztók számára ebben nincs sok újdonság, ami igazán meglepő, ha a drágulást környező országok áraihoz viszonyítjuk.
A Microsoft társalapítója, a világ egyik leggazdagabb embere 883 millió euróért vett Heineken részvényeket. Pedig az a hír járja, hogy nem is szereti igazán a sört.
Akár megmosolyogtad a Heineken Silvert, akár nem, nagy része volt a sikerben, amelyet leginkább az ázsiai és épp az európai piacok élénkülése okozott.
Az év végére 7,5 euró, vagyis akár háromezer forintba is kerülhet egy korsó német sör a Német Sörfőzők Szövetségének előrejelzése szerint. A szervezet összefoglalójából kiderül: lényegében minden drágult, ami a sörhöz kell.
Egyre növekszik a számlák kifizetésének átfutási ideje az élelmiszeriparban. A kisüzemi sörfőzdék egy része milliós kintlévőségeket kénytelen kezelni, és nem ritka a körbetartozás sem.
Újabb és újabb rekordokat döntenek a hazai sörárak, és a drágulásoknak még korántsem vagyunk a végén. Milyen hatásai vannak a drágulásnak, és mikor mérséklődhet az infláció?
Csökkennek a söripar eladásai. A gazdasági nehézségek miatt kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy a megszokott söröket vásárolják. Erre pedig máris reagálnak a márkák.