Az Eurostat adataiból jól látszik, mennyire elszállt Magyarországon a sörök áremelkedésének üteme. Persze a fogyasztók számára ebben nincs sok újdonság, ami igazán meglepő, ha a drágulást környező országok áraihoz viszonyítjuk.
A Microsoft társalapítója, a világ egyik leggazdagabb embere 883 millió euróért vett Heineken részvényeket. Pedig az a hír járja, hogy nem is szereti igazán a sört.
Akár megmosolyogtad a Heineken Silvert, akár nem, nagy része volt a sikerben, amelyet leginkább az ázsiai és épp az európai piacok élénkülése okozott.
Az év végére 7,5 euró, vagyis akár háromezer forintba is kerülhet egy korsó német sör a Német Sörfőzők Szövetségének előrejelzése szerint. A szervezet összefoglalójából kiderül: lényegében minden drágult, ami a sörhöz kell.
Egyre növekszik a számlák kifizetésének átfutási ideje az élelmiszeriparban. A kisüzemi sörfőzdék egy része milliós kintlévőségeket kénytelen kezelni, és nem ritka a körbetartozás sem.
Újabb és újabb rekordokat döntenek a hazai sörárak, és a drágulásoknak még korántsem vagyunk a végén. Milyen hatásai vannak a drágulásnak, és mikor mérséklődhet az infláció?
Csökkennek a söripar eladásai. A gazdasági nehézségek miatt kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy a megszokott söröket vásárolják. Erre pedig máris reagálnak a márkák.
A világ 157 országban vizsgálták az alkoholfogyasztási szokásokat. Az eredmények azt mutatják, van néhány piac, ahol bizakodók lehetnek a gyártók, de a vendéglátóipar számára nem sok jót tartogat a jelentés.
Alapvetően a 2022-es évre eladások és bvevétel tekintetében nem panaszkodhatnak a gyártók, az előttünk álló időszak viszont nem lesz könnyű: 10-25 százalékos sör áremelés jöhet.
A sör igen globális ital, hiszen van néhány olyan, mindenhol kapható világmárka, amelyek meghatározzák szinte valamennyi ország piacát. A fogyasztók nagy többsége pedig igen szívesen választja ezeket. De vajon létezik-e olyan hely, ahol inkább a helyi termékeket keresik?