A magyar söripar jövedelmezősége elmarad attól, amit a tulajdonosok várnak tőle – mondta Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezetője azon a kerekasztalbeszélgetésen, amelyet a modern magyar üzemi sörgyártás 175. évfordulójának alkalmából tartottak.
A Magyarországon működő öt legnagyobb sörgyártó vezetőinek részvételével tartott beszélgetést a Magyar Sörgyártók Szövetsége. Az esemény apropója az volt, hogy 1848-ban Pécsen alapította meg Puchner József a régi ferences-rendi kolostor ispotályos serházának helyén az ország első, ma is üzemelő modern sörüzemének, a Pécsi Sörfőzdének jogelődjét. Ez pedig 175 évvel ezelőtt történt.
Fejlesztés vs. lemaradás
Az esemény egyik központi témája az elmúlt időszak inflációja volt, amellyel kapcsolatban a megjelent menedzserek – Vuleta Zsolt (Borsodi Sörgyár), Marcin Burdach (Carlsberg Hungary), Békefi Gábor (Dreher Sörgyárak), Nikos Zois (Heineken Hungária) és Szemerey Zoltán (Pécsi Sörfőzde) – elmondták, hogy a sörpiacon megfigyelhető áremelkedés továbbra is elmarad az élelmiszeripar más területein tapasztalttól. Pedig – amint azt a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója aláhúzta: ugyanazok a költséghatások érik őket is, mint az élelmiszeripar többi ágazatát. Erre a nyomásra elsősorban hatékonyságjavtással igyekeznek válaszolni.
Elhangzott: a magyar söripar jövedelmezősége elmarad attól, amit a nemzetközi tulajdonosok várnak tőle. Az iparág jövedelmezősége romlik, aminek következményeként a fejlesztésre elérhető források szűkösen állnak rendelkezésre, pedig a folyamatos termék- és gyártástechnológia-fejlesztés nélkül elképzelhetetlen a sikeres működés.
Szemerey Zoltán, Marcin Burdach, Kántor Sándor, Békefi Gábor, Nikos Zois és Vuleta Zsolt
Minőségi buktató lehet a pénzhiány
A sörgyárak menedzsmentje emiatt azon dolgozik, hogyan tudnak fejleszteni a jelenlegi, korlátozott jövedelemtermelő képesség mellett.
Szemerey Zoltán, a Pécsi Sörfőzde igazgatója kifejtette, minőségbiztosítás és jó alapanyag nélkül senki sem tud jó terméket készíteni. Hozzátette, hogy Magyarországon rendelkezésre áll jó alapanyag, ám ez sem jelenti azt, hogy automatikusan jó lesz a sörminőség is. Ehhez szerinte is a technológia állandó tökéletesítésére van szükség, ami ugyancsak pénzkérdés. Szemerey szerint, ha kevés tőkét tudnak fejlesztésre allokálni, akkor előbb-utóbb minőségi problémák jelentkeznek.
Legyünk őszinték: tőlünk nyugatabbra lévő országokban sokszor jobb a sör minősége, mint nálunk, viszont ez a különbség eltűnőben volt az elmúlt években – mondta.
Kifejtette azt is, hogy szerinte nem kell félteni a minőség folyamatos javulását, hiszen „hol van már az az időszak, amikor némely gyár pótananyagok segítségével főzött sört”. Ez mára gyakorlatilag eltűnt – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar piacon jelentős a fejlődés.
Mit hoz a jövő?
Dr. Kántor Sándor, a Sörszövetség igazgatója és a kerekasztal beszélgetés vezetője arról is faggatta a jelenlévő vállalatvezetőket, mit hozhat még az elkövetkező 175 év az ágazat számára.
A sörgyárak képviselőinek egybehangzó véleménye szerint jelenleg csupán a következő pár év trendjeit lehet látni, amelyet az alkoholmentes és az alacsony alkoholtartalmú termékek fellendülése ural.
Az állandó magas minőség ma már alap elvárása a fogyasztóknak, ahogy egyre inkább azzá válik az is, hogy a sörgyártók is fenntarthatóan működjenek. A sör pedig, ha minden jól megy, hasonló lesz a jövőben is, mint ma.
