Hat, a magyar vendéglátást meghatározó szervezet képviselői jegyzik azt a dokumentumot, amelyet Horváth Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának juttattak el, és amiben a magyar sörtörvény ellen foglaltak állást.
Fotó: Beerknews.com
Márciusban, nem sokkal a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete kemény hangú levele után, amelyben a szervezet újból hangsúlyozta: szerintük a nagy sörgyártók üzleti magatartása „piaclezáró jellegű versenykorlátozó hatással jár”, és amiben lemondásra szólították fel a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, nem várt helyről érkezett válasz.
Néhány nappal a KSE reakcióját követően Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke írt levelet a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjének, még március közepén, amelynek tartalma zanzásítva a Trade Magazin májusi számában került nyilvánosságra. Kovács ebben azt javasolja: a „veszélyhelyzetben ne legyen kötelező italkategóriánként legalább két gyártó termékét tartani”. Ezt az álláspontot támogatja még öt meghatározó magyar vendéglátóipari szervezet is.
Durvuló összefeszülés
A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének és a Gazdasági Versenyhivatalnak az összefeszülése idén februárban vált látványossá. Akkor a GVH a vendéglátóhelyek italbeszerzési gyakorlatának vizsgálata után kimondta: a nagy italforgalmazók már nem alkalmaznak kizárólagossági kikötéseket a szerződésekben, viszont azzal, hogy a kisüzemeket segítő törvényi szabályozás miatt több gyártó termékeit kell készleten tartani, magasabb költségek jelentkeznek a vendéglátóknál. Ezért megfontolásra javasolták a vendéglátósokra vonatkozó törvényi kötelezettség felfüggesztését.
Hozzátették, hogy a felfüggesztés különösen jól jönne azokon a vendéglátóhelyeken, ahol nem vagy csak mérsékelten mutatkozik kereslet a kisüzemi márkák iránt. Ahol pedig van ezekre érdemi igény, ott úgyis kaphatók.
A fentiekre keményen reagált a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete. Állításuk szerint a sörfogyasztók 65%-kal fizetnek többet „a három külföldi nagyüzemi sörgyár” söreiért, mint egyébként versenyhelyzetben kellene, mivel a nagyok torzítják a piaci folyamatokat. A GVH februári jelentését pedig szégyenfoltnak nevezték, versenyfelügyeleti bírságok kiszabását szorgalmazták és Facebook oldalukon lemondásra szólították fel a versenyhivatal elnökét.
A fenti bejegyzés azóta egyébként eltűnt a KSE Facebook oldaláról.
Nem szabályoznának
A Trade Magazinban megszellőztetett levélben az áll, hogy 2022 végén a Gazdasági Versenyhivatal megkereste a jelentősebb vendéglátóipari szervezeteket, mondják el a tapasztalataikat az italbeszerzési gyakorlattal kapcsolatban.
Ebből kiderült, hogy a hazai HORECA szegmens „kifejezetten nagymértékben támaszkodik az italforgalmazók által biztosított berendezésekre, eleve kalkulál a működési költségek tervezése során a biztosított kedvezményekkel. Ezek pedig egyrészt közvetlen fogyasztói hasznot eredményeznek, mert alacsonyabb fogyasztói árakhoz vezethetnek”. A levélben továbbá az is olvasható, hogy a „jelentősebb italforgalmazó cégek szerződéseik szövegét alapvetően hozzáigazították a kereskedelmi törvény új előírásaihoz”.
Fotó: StockSnap.io/Maciej Korsan
A dokumentum megismétli a GVH korábbi megállapítását, miszerint „ahol markánsan megjelenik a fogyasztói igény a szélesebb kínálatra és a különleges, kisüzemi termékekre, ott ezek a termékek fel is kerülnek az itallapra”.
A Magyar Vendéglátók Ipartestületének álláspontja szerint nincs szükség az italkínálattal kapcsolatos szabályozásra, és arra kérik a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatóját, támogassa a kereskedelmi törvényben szereplő (csak sörtörvényként emlegetett) kötelezettség megszüntetését.
A levelet Kovács László, az MVI elnöke írta alá és támogatásáról biztosította Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének, Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémiának, Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének, Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetségnek és Selmeczi László, a Magyar Cukrász Ipartestületnek az elnöke.
