Hogyan kell a fogyasztóknak megtanítani, mit várjanak egy-egy sörtípustól? Világörökség lesz-e a cseh sörkultúra? Újrafelhasználható a komló? Májusban összeül a nemzetközi sörvilág és ilyen kérdésekre keresi a választ.

A cseh láger főzés művészetén és sokszínűségén rugózik majd a soron következő Brewers Forum, amelyre Prágában kerül majd sor, május 21-23-án.

Még mindig Csehország áll a világ legnagyobb sörfogyasztóit rangsoroló lista élén, de – csakúgy mint Ausztriában, Írországban vagy Belgiumban –, náluk is csökken a fogyasztás. A legtöbb sör pedig természetesen Kínában fogy.

A komlótermesztésre szánt terület folyamatosan növekszik a Földön, de a piacon túlkínálat van. A komlóval foglalkozó cégeknek pedig ez így egyre kevésbé komfortos.

A tavaszi áremelkedések után újabb drágulás következik: a Cseh Sörfőzők Szövetsége a nyersanyagok és az energia árának emelkedésére hivatkozva jelentette be, hogy még többe kerülnek majd a sörök.

Tavaly 19,6 millió hektoliter sört főztek a cseh sörgyárak, 2,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte a cseh sörgyárak szövetsége csütörtökön Prágában.

A Cseh Sörfőzők Egyesülete bejelentette, hogy benyújtotta kérelmét az UNESCO felé, a plzeni régió sörkultúrájának elismertetéséért, és hamarosan Dél-Bohémiára is sor kerül.

A multinacionális sörgyártók kezében lévő sörfőzdék besegítenek több ezer cseh vendéglő arculatának felfrissítésébe. Ez egyfelől segítség a járványban meggyengült cégeknek, de a piacot is komolyan befolyásolhatja.

Az utóbbi évtizedben rendre indultak az újabb és újabb kis sörfőzdék Csehországban is, ám az előző évben csak 35 új üzem nyílt meg. Állami támogatás nélkül pedig nehéz helyzetbe kerülnek a cégek.

Jitka Ilčíková 2011-ben kezdett el spontánerjedésű söröket készíteni Csehországban, a Morva borvidék központjában. A sörszeretők és a borászok is furcsán néztek rá, de úgy tűnik, az idő őt igazolja. Interjú.