Cikk megosztása
Ahogy nő Európában az átlaghőmérséklet, előkerülnek olyan problémák, amelyekre nem egyből gondolunk, hogyha a klímaváltozás kerül szóba. Itthon vannak olyan kertek, ahol poloskát könnyebb szüretelni a fákról, mint gyümölcsöt, Belgiumban pedig félnek, hogy nem lesz többé lambic.
A globális felmelegedés miatt eljöhet az idő, hogy nem tudnak több lambicot készíteni Belgiumban – kongatta meg a vészharangot a Cantillon Sörfőzde.
Klasszikusan hatféle savanyított sör létezik: a berliner weisse, a flamand vörös ale, a flamand barna ale, a gueuze a lambic és a gyümölcsös változata. A lambic klasszikusan nagyjából szénsavmentes, teljesen világos, tölgyfahordóban érlelt, tejsavval savanyított, gyümölcsös változata itthon jobban ismert. (Persze vannak még az egyéb, újhullámos savanyú sörök, a savanyított IPA-k, a hidegkomlózott furcsaságok, stb.)
A lambic spontán erjed, vagyis a levegőben található vad élesztők indítják be az alkoholképződést. Nos, az élesztők szeretik, hogyha éjszaka 8 és mínusz 8 C° között van a hőmérséklet, különben nem működik az egész folyamat, ráadásul szintén nem kívánatos, hogyha a fahordós érlelés ideje alatt 25 C° fölé megy a hőmérséklet, mert akkor nem kívánatos baktériumok is beleszólhatnak az érlelés folyamatába, aminek meg tudjuk, hogy nincs jó vége.
Magyarul az időjárás nagyban befolyásolja a lambic készítését. Nem véletlen, hogy csak ősztől tavaszig főzik ezeket a söröket. A Guardian felhívja a figyelmet rá, hogy az 1900-as évek elején még 165 olyan nap volt egy évben, amikor lehetett lambicot készíteni, ám ez mára 140-re csökkent. Vagyis Belgiumban későn kezdődik az ősz, és korán a tavasz – a vadélesztőket pedig nem hatja meg, hogyha mesterségesen teremtenek nekik megfelelő körülményeket.