Illusztráció: Vorply.com
Egy időgéppel utazgatva az ipari forradalom előtt hiába keresnénk a ma megszokott kellemes, friss ízű, és mindenek előtt ilyen szépen szűrt söröket, sőt, sokáig minden sör füstölt volt.
A XVIII. század végén, illetve a XIX. század első évtizedeiben az ipari forradalom mindent megváltoztatott. Megjelentek a gépek, gyorsult a termelés, és mindezek mögött leginkább a gőzenergia, valamint az ezzel járó fokozott szénkitermelés állt. Elsőre nem is gondolnánk, milyen nagy hatással volt ez a sörre.
Az Atlas Obscura cikke azonban rávilágít: a gőzgép feltalálása előtt a sörök rendre füstös jeggyel rendelkeztek. Ennek okait egyszerűen megtalálhatjuk, hogyha elképzeljük, hogyan szárították akkoriban a csíráztatott árpát: a csírázófélben lévő gabonaszemeket fával fűtött kemencék használatával szárították ki, így a meleget adó fa füstjének illata minden esetben érezhető lehetett a malátában és így a sörben is.
Nagy-Britanniában aztán a fenti folyamathoz a hirtelen olcsóvá váló szenet kezdték használni, ez pedig egy kémény közbeiktatásával elhozta a fura buké megszűnését, sőt, kontrollálhatóbb hőmérsékleti viszonyokkal is járt – idézi Atlas Obscurát a 24.hu. A füstöletlen maláta pedig egyébként nem csak a jellegzetes ízek és illatok megszűnéséhez, hanem a sörök frissítőbbé válásához is vezetett.
és milyen volt a sumeroknál?