A szesztilalomról neked is a csempészwhisky meg Al Capone jut eszedbe? És mi van, ha azt mondjuk, hogy nem csak az USA-ban és a Szovjetunióban, hanem többek között Magyarországon, a Fülöp-szigeteken és Izlandon is volt szesztilalom?

Katona Csaba, történész, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa pályájának kezdetétől a magyarországi társadalom- és kultúrtörténettel foglalkozott: mit ettek, mit viseltek, hogyan éltek a Kárpát-medencében az elmúlt évszázadokban. Háttere és a sörök szeretete egyenes utat mutattak afelé, hogy 2008-tól rendszeresen publikál, konferenciázik és stand-upol a sör (főleg) hazai történetéről.

A kérdés nyilvánvalóan költői, hiszen hol volt még a Facebook, amikor a Dreherek már javában főzték a söröket Kőbányán. A sörgyár 165. szülinapja alkalmából azonban mégis eljátszhatunk a gondolattal, hogyan nézett volna ki Dreher Antal üzenőfala. Hát így!

Az 1854-ben alapított Kőbányai Serfőző Társaság, amelyet ma is Dreher Sörgyárnak ismerünk, valamint az alapító Dreher család története, regénybe illő, századokon átívelő sztori. Az alapítás 165. évfordulójára 165 Dreher anekdotát rendeztek kötetbe. Ebből választottuk ki a mi kedvenceinket!

2019. auguszus 19-én a debreceni Kölcsey Központ ad helyet a Monarchia gasztronómiájáról szóló, sörrel és ebéddel egybekötött gasztronómiai minikonferenciának, amelyen alaposan kivesézik majd az Osztrák–Magyar Monarchia ételeit, konyhájának hatását a mai vendéglátásra.

Néhány éve lehet már tudni, hogy felújítják a keszthelyi Reischl-féle sörházat, de most végre úgy tűnik el is indul a munka. A Csehországból származó Reischl család tagjai a kiegyezés után sörfőzőből nemzetgyűlési képviselőségig vitték. Ismerd meg őket!

Írország közepén, Athlone-ban működik Európa, és könnyen lehet, hogy a világ legrégebben működő kocsmája. De a Brit Szigetek egyébként is élen járnak a többszáz éves, még mindig működő kocsmák számában.

Főleg a XIX. század italtörténetét dolgozza fel az Imagine Budapest „Budapesti szeszhatározó” című sétája, amely kéthetente kalauzolja el az érdeklődőket a Belváros szesztörténetébe. Pest régen sem működött sör nélkül, annyit mondhatunk.

Már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok.

Általánosan ismert közhely, hogy a magyarok a bort kedvelik (újabban esetleg a pálinkát), a németek pedig a sört. Ráadásul a legjobb út egyenesen a polkolba, hogyha sörrel koccintunk. Persze mi tudjuk, hogy ez nem igaz, Katona Csaba, az MTA történésze történelmi forrásokat mutat, amelyek árnyalják a képet.