Komlónagyhatalmak vannak a szomszédban

Írta: BeerPorn.hu

2021-01-15 | 06:38 Magazin

Fotó: Unsplash/Jan Piatkowski

A világ legjelentősebb komlótermelői közül kettő is Magyarország szomszédságában helyezkedik el. Csehország mellett ugyanis Szlovénia a komoly súlyt képvisel a Föld komlótérképén. De mit kel róluk tudni?

Az Európai Unió területén mintegy 2 600 komlótermelő gazdaság működik, összesen, 26 500 hektáron. Ez a világ összes komlótermesztésre használt területének 60 százaléka. A növényből a legtöbbet Németországban termesztik, mintegy 17 000 hektárnyi területen. A német komlótermesztés történetéről korábbi cikkünkben írtunk, most a szlovén és a cseh helyzetet tekintjük át.

A csehek már évszázadokkal ezelőtt nagyon komolyan vették

Csehország a világ legnagyobb komlótermelői közé tartozik, még akkor is, ha az erre a célra használt terület jóval kisebb, mint a németországi, vagy az USA észak-nyugati részének komlóföldjei.

A fellelhető írások szerint a cseheknél már a XI. században termesztették a növényt, a középkorban annyira nagy becsben tartották a saját töveket, hogy IV. Károly uralkodása idején (a XIV. században) halállal büntették, ha valaki szaporítóanyagot vitt ki az országból.

A termesztés a folyók, patakok köré összpontosult, a minőséget pedig a sajátos talajtani és klimatikus körülmények garantálták. A cseh komlóra 1769-ben vezettek be védjegyet, amellyel igazolhatóvá vált az eredet, a XIX. században pedig sorra épültek ki a kamrás szárítóberendezések annak érdekében, hogy a növény minőségét minél hatékonyabban lehessen megőrizni, illetve a termesztésre szánt terület is megemelkedett: immár több mint 17 ezer hektáron nőtt a futónövény. Ezzel párhuzamosan megindult az export, elsősorban az USA-ba és Japánba.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Beerporn magazin (@beermagazin) által megosztott bejegyzés

Az első világháború jelentősen visszavetette a fejlődést, a termesztési terület csaknem a felére zsugorodott, és csak lassan (1929-re) sikerült elérni a század eleji mennyiségeket.

1921-ben először határozták meg törvényileg a komlótermesztési körzeteket (Žatec, Roudnice, Úštěki, Tršice), 1934-ben pedig bevezették a cseh komló kötelező védjegyét.

A II. világháború után sok elhanyagolt komlóültetvényt számoltak fel, 1948-ban pedig szövetkezetbe tömörítették a termelőket, amely elhozta a termelés egyes fázisainak gépesítését is. Az első szedőgépeket 1954-ben helyezték üzembe, néhány évvel később pedig az első szalagos szárító is működni kezdett. Az első, granuáltumot előállító berendezésre 1973-ig kellett várni, azóta – a budějovicei kivételével – komlópelletet használnak a cseh sörgyárak.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Beerporn magazin (@beermagazin) által megosztott bejegyzés

A termesztés mellett Csehországban már az előző század elején is intenzíven foglalkoztak a különböző fajták nemesítésével, Karel Osvald szelekcióit ma is nagy területeken termesztik, 1987-től pedig elkezdték a hibrid fajták termelését is.

Csehországban 5-6 ezer hektáron termelnek komlót. Jelenleg a legnagyobb területen termesztett fajta a žateci, vagy saaz, illetve az elmúlt évtizedekben több olyan, új fajtát is engedélyeztek, amelyeknek ez az alapja. Ilyen mások mellett a 1995-ben bejegyzett Sládek és a ’96-os Premiant. Ezek magasabb alfasav tartalmúak, és a hozamuk is jobb, keserű- és aromakomlóként is használhatóak. Az új évezred legsikeresebb bejegyzett fajtái az Agnus, a Harmonie és a Rubin, a Kazbek és a Vital. A Saaz Late pedig olyan aromakomló, amely remekül használható a hagyományos cseh fajták mellett angol vagy amerikai IPA-khoz is.

Szlovénia szinte minden komlóját exportálja

Szlovénia területén ugyancsak évszázadok óta termesztik a növényt: az első írásos emlék 1156-ból származik. Az ipari termelés 1870-ben indult be a Savinja folyó völgyében, a Wuertenberg nevű fajtával, 1886-ban pedig beindultak a kísérletek a Goldinggal is, amely annyira bevált, hogy idővel teljesen átvette a főszerepet.

Napjainkban a Savinja, a Dráva és a Száva völgyében zajlik a szlovén komlótermesztés, összesen kb. 1500 hektáron. A kétezres évek elején a komlóföldek mennyisége csökkenni kezdett, ám az utóbbi évtizedben a craft sörök divatjának hála újból nő a komlóval beültetett terület.
A szlovén komlóipar a betakarított komló túlnyomó részét exportálja, leginkább az EU területlére. 2015-ben 526 hektáron Aurora, 494 hektáron Celeia, 152 hektáron Savinjski golding fajtákat termesztettek, és komoly karrier előtt állhatnak az új menesítésű fajták is, így a Styrian wolf és a Styrian cardinal is.

 

Az összeállítás Cseh Katalin agrármérnök előadásának anyaga és a szlovén komlókutató intézet oltalán található információk alapján készült.