Így lett Németország a világ legfontosabb komlótermelője

Írta: BeerPorn.hu

2021-01-06 | 06:19 Magazin

Fotó: Hopfenland-hallertau.de/Anton Mirwald

Az Európai Unióban hivatalosan 14 országban termesztenek komlót. A legtöbbet Németországban. Cikksorozatunkban a német, a cseh, és a magyar komlótermesztés történetét, és jelenlegi helyzetét mutatjuk be. Lássuk Németországot!

Az Európai Unió területén mintegy 2 600 komlótermelő gazdaság működik, összesen, 26 500 hektáron. Ez a világ összes komlótermesztésre használt területének 60 százaléka. A növényből a legtöbbet Németországban termesztik, mintegy 17 000 hektárnyi területen. Az Európai Bizottság információi szerint a világ komlóföldjeinek mintegy harmada Németországban van.

Ezért előbb a német komlógazdaságokkal foglalkozunk, majd megvizsgáljuk, mi újság a második legjelentősebb komlótermelőnél, Csehországban, aztán rákanyarodunk a magyar komló történetére is.

A bajor sörtisztasági törvény erre is hatással volt

Az Európai Unió évente körülbelül 50 000 tonna komlót termel, így a világ komlótermelésének igen fontos szereplője. Az előkelő hely természetesen Németországnak köszönhető, amely az egyik legnagyobb exportőre a növénynek.

A németeknél, vagyis pontosabban Bajorországban a mindenki által jól ismert 1516-os bajor tisztasági törvény, a megnevezett alapanyagok közé kerülő komlóval, hatalmas lökést adott a termelésnek. A növekedés pedig a 19. század közepétől még inkább fokozódni tudott. A Münchentől északra található Hallertau a század végére a birodalom legnagyobb termőterületévé, a második világháború után a világ legnagyobb komlótermesztő területévé nőtt.

Hallertau felemelkedése

A komlót egészen biztosan használták már a 9. században is arrafelé – erről kolostori feljegyzések is tanúskodnak, igaz, akkoriban még nem a sörfőzéshez, hanem inkább gyógynövényként, majd tartósítószerként.

A 19. századig a növényt általában kis mennyiségben termelték, különböző „komlóskertekben”, amelyeket már München 17. századi térképein is jelöltek. A Harmincéves háború után egyre inkább Dél-Németországba tevődött át a termesztés. A bajor sörfőzők mind több és több cseh komlót használtak, olyannyira, hogy egy idő után központilag próbálták elősegíteni a bajor komlótermesztést. Ám ezek a törekvések nem voltak túl sikeresek.

A söripar jelentős bajorországi fejlődése, a 19. században aztán megteremtette az igényt a nagy mennyiségű, közelben termesztett komlóra. A hagyományos, addigi termőhelyek mellett számos új bajor művelési terület keletkezett, például Wasserburg, Bamberg, Allgäu és Memmingen környékén. Igazán nagyot pedig a Hallertau terület tudott fejlődni, így vált a környék a 19. század végére a német komló fellegvárává, majd 1912-re Németország legnagyobb komlótermesztő területévé. Ott működik az 1874-ben, Nürnbergben alapított német komlótermesztők szövetsége is. Ennek a szervezetnek az érdeme, hogy 1930-ban elfogadták azt a törvényt, amely először szabályozta egyértelműen a bajor termőterületek, főképp a Hallertau határait.

Komlókereskedelmi központ

A nemzetiszocializmus idején a bajor komlótermesztés állami szabályozás alatt állt, és ez így is maradt 1958-ig. Akkoriban minden komlótermesztő csak bizonyos, számára megszabott területen dolgozhatott.

A második világháború után Hallertau a világ legnagyobb komlótermesztő területévé fejlődött, volumene elérheti a világ termelésének harmadát. A háború utáni kereskedelmi koncentráció során létrejött, globális jelentőségű komlókereskedőházakból még mindig megtalálható néhány Bajorországban, az 1926-ban alapított komlókutató központ pedig a mai napig meghatározó a termesztéssel kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a különböző fajták nemesítésére.

A ’60-as évek eleje óta a hallertaui cégek világszerte szállítják a komlótermesztés gépeit, szinte minden területen piacvezetők. A komlótermékek (pellet, kivonat) nagy feldolgozóüzemei szintén hosszú ideje vannak Bajorországban – olyannyira, hogy egy időben még a Magyarországon termesztett komlót is München környékén dolgozták fel.