Képünk illusztráció (Fotó: Oregonstate.edu)
Augusztus 28-ig jelentkezhetnek az érdeklődők a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Sörfőző mester szakmérnök és szaktanácsadó képzésére. Amellett, hogy kiknek szól a tanfolyam, milyen sörök készülnek a gyakorlati foglalkozásokon, hogyan épül fel a képzés, egy csomó mást is kérdeztünk Dr. Kun-Farkas Gabriella egyetemi adjunktustól, a képzés koordinátorától.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mit lehet elmondani, mekkora az érdeklődés a sörfőző mester képzés iránt? Átlagosan hányan vesznek részt egy-egy tanfolyamon?
Dr. Kun-Farkas Gabriella: Az érdeklődés – képzés 2013-as indulása óta – még mindig igen élénk. Az első évben volt a legnagyobb induló létszám: közel 60 fő. A következő két évfolyam 2014 és 2015-ben 25-25 fővel indult.
A tanszéki sörüzem
Milyen előismeretek, feltételek szükségesek a jelentkezéshez?
K-F. G.: Előismeretekre nincs szükség, de felsőfokú végzettségre igen. Ez azonban bármilyen lehet. Akik agrár vagy vegyészmérnöki területen végeztek, azok szakmérnöki oklevelet kapnak. Akik bármilyen más szakterületen végeztek egyetemet, főiskolát, azok szaktanácsadók lesznek. Még egy „feltétel”, a sör és sörkészítés iránti érdeklődés, ami szerencsére minden hallgatónkban megvan.
Nagyon sokan érdeklődnek olyanok is, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Őket sajnos nem tudjuk felvenni, mivel képzésünk így lett akkreditálva. Tisztában vagyunk vele, hogy emiatt hallgatókat vesztünk, ezért is tervezzük, hogy indítunk rövidebb, tanfolyam jellegű képzést is. Ezt sajnos még nem sikerült megvalósítani, de szeretnénk minél előbb megtervezni és megszervezni.
A képzés honlapján található leírás szerint elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt szereznek önöknél a hallgatók. Hogyan épül fel a képzés, milyen tárgyak tartoznak az elsajátítandó anyaghoz?
K-F. G.: A képzés első három félévében vannak előadások és gyakorlatok, a negyedik félévben a hallgatók a szakdolgozatuk készítésére és az államvizsgára fókuszálnak.
Több csoportra tudnám osztani a képzést felépítő kurzusokat, melyeket egyformán fontosnak érzek. A képzés keretén belül legnagyobb hangsúly két fő területre esik. Egyrészt a sörkészítés technológiájára – az elméleti ismereteket három féléven keresztül tanítjuk, gyakorlatokkal kiegészítve. Másrészt igyekszünk olyan gazdasági ismereteket is átadni, ami egy vállalkozás működtetéséhez szükségesek, melynek keretében kereskedelmi és jogi ismereteket, marketinget, vállalkozás-menedzsmentet hallgatnak a képzésben résztvevők.
Sörlevek erjesztése
Vannak kifejezetten alapozó tárgyaink is – mikrobiológia, élelmiszeripari műveletek -, melyek azoknak különösen értékesek, akik nem agrár vagy vegyész végzettségűek. Vannak olyan tárgyak, amelyek a kész termék megfelelő értékeléséhez, minősítéséhez fontosak: érzékszervi minősítés, illetve analitikai vizsgálatok. Igyekszünk az üzemtelepítéssel kapcsolatosan is átadni ismereteket – úgy is, hogy meghívunk jelenleg is aktívan működő kisüzemek sörmestereit előadást tartani. Végül, de nem utolsó sorban a sörtörténetről és –kultúráról is hallanak előadásokat a hallgatók.
A képzés fontos része három üzemlátogatás. Olyan helyekre, üzemekbe is bejutnak a hallgatók és kapnak első kézből szakmai ismereteket, ahova általában nem lehet „csak úgy” besétálni.
A honlap szerint a képzés során sörös szakembereket, kereskedőket, étterem-tulajdonosokat és reklámszakembereket is vendégül látnak. Kérem, említsen néhány nevet, akikkel együttműködnek. Előfordul, hogy a hallgatók a képzésen túlmutató kapcsolatot építenek ki a már szakmában dolgozó, elismert szakértőkkel?
K-F. G.: Valóban nem csak a Szent István Egyetem oktatói vesznek részt a képzésben, bár a kurzusok túlnyomó többségét ők tartják.
Vendégként előadást tartott már nálunk Vásárhelyi István, gasztroblogger, Németh Antal, a Monyó sörfőzdéből, Kázmér Attila, az Agrometáltól, Vaskó István és Morvai János, akik mindketten a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének voltak korábban elnökei, illetve Rizmajer József is, aki a legelső évfolyamban végezte el képzésünket.
Képünk illusztráció (Fotó: Fshn.edu)
Külön szeretném megemlíteni Katona Csabát, aki a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában dolgozik és a sörtörténelem és sörkultúra is a szakterülete, illetve Bart Dánielt – ők oktatóként vesznek részt a képzésben.
Azt tapasztaljuk, hogy már a képzés elkezdésekor is ismernek szakmabelieket a hallgatók. A képzés során lehetőségük van arra, hogy egymást is bevonják újabb szakmai kapcsolatokba, illetve az előbb említett előadások is alkalmat adnak a kapcsolatépítésre.
Milyen sörök készülnek a gyakorlati foglalkozásokon?
K-F. G.: Igyekszünk bemutatni, hogy mitől lesz az egyik sör eltérő a másiktól. Arra szeretnénk megtanítani a hallgatókat, hogy az előadásokon szerzett ismereteket felhasználva próbáljanak sört készíteni. Ehhez ismerni kell a maláták típusait, a különböző gyártástechnológiákat, a helyes erjesztés vezetést, a sörélesztő működését. Legyen bennük tudatosság. Egyszer könnyű jó sört csinálni, de nehezebb azt újra és újra ugyanolyan minőségben előállítani.
A Sör- és Szeszipari Tanszék tanüzemében lehetőségük van a hallgatóknak sört főzni, természetesen oktatói közreműködés mellett, sok-sok gyakorlati ismerettel kiegészítve. Azt, hogy milyen söröket szeretnének csinálni, a csoport dönti el és állítja össze a receptúrát.
Fotó: Futureboston.com
Mekkora hangsúlyt fektet a sörfőző mester képzés a sör gasztronómiai szerepére, a megfelelő szervírozásra, étel párosításokra?
K-F. G.: Kifejezetten ilyen témájú kurzus nem szerepel a képzésben. Viszont, mint említettem Vásárhelyi István, akinek ez az egyik szakterülete, állandó meghívott előadónk. Tehát érintjük ezeket a témákat is.
A tanulmányi túrák keretében mely főzdéket szoktak felkeresni? Az állomások között nagy sörgyárak és kisüzemi főzdék egyaránt szerepelnek?
K-F. G.: Mint említettem ez nagyon fontos része a képzésnek. Tisztában vagyunk azzal, hogy nagyon máshogy működik egy nagyüzem és egy kisüzem, ezért lényegesnek tartjuk mindkettő meglátogatását. Szerencsére a Sör- és Szeszipari Tanszék minden magyarországi nagyüzemmel és számos kisüzemmel van szakmai kapcsolatban. Nagyüzemekbe is bebocsátást nyerünk: az első két évfolyammal a Dreher Sörgyárat és a Borsodi Sörgyárat is megnéztük. Szerveztünk látogatást kisüzembe is, idén például voltunk Miskolcon a Zip’s-nél. Szeretném még megemlíteni a dunaújvárosi Boortmalt malátagyárat is, ahol igen fontos szakmai ismereteket kapnak a hallgatók.
Fotó: Ajc.com
Kiknek ajánlja a képzést?
K-F. G.: Talán azt kellene mondanom, hogy mindenkinek, aki érdeklődik a sör gyártása iránt. Ezt így is gondolom, de hozzátenném, hogy leginkább azoknak, akik komolyan érdeklődnek a téma – a sör – iránt. Annyira, hogy akár élethivatásukká szeretnék tenni a sörgyártást vagy legalább is komolyan gondolják, hogy szeretnének megtanulni tudatosan sört előállítani, és valóban megérteni mi, miért és hogyan történik. Igazi szakmai ismereteket adunk, aminek az elsajátítása időnként erőfeszítést jelent. Viszont cserébe adunk egy olyan végzettséget, ami megfelelő egy sörüzem működtetéséhez – mind a szakmérnöki, mind a szaktanácsadói végzettségre igaz ez -, és természetesen ehhez szükséges rálátást a sörgyártásra.
Újra szeretném megemlíteni, hogy igen értékesek azok a kapcsolatok, amiket egymással és a szakma képviselőivel alakítanak ki a hallgatók. Mondhatnám bekerülhetnek egy bizonyos körbe, társaságba, akiket a sör és a sörkészítés iránti érdeklődés tart össze. Büszkék vagyunk rá, hogy számos ismert kézműves és kisüzemi sörfőző végzett már nálunk.
A képzéssel kapcsolatos további információk itt találhatóak.
