Cikk megosztása
Több mint háromszáz belga sörfőzde egy térképen, hogy bármerre is jársz az országban, legyen hová betérni. Mellé pedig itt vannak a legizgalmasabb belga sörtípusok, hogyha nem tudod, mit keress!
A belga sörfőzés gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza. Ekkoriban ott is leginkább a kolostorokban főztek sört, mert annak a fogyasztása böjt alatt is megengedett volt. Mivel a sör (pláne mondjuk a trappista söröké) tápanyagtartalma igen magas, képes volt helyettesíteni a szilárd ételeket a böjt ideje alatt.
A középkor alatt működő és virágzó főzdék sorsát aztán megpecsételte II. József (németalföld ekkor a Habsburg birodalom részét képezte) szerzetesrendekre vonatkozó rendelete, miszerint csak azok a rendek maradhatnak fenn, amelyek oktatással vagy gyógyítással foglalkoznak.
Ez jelentősen visszavette a belga sörfőzés fejlődését mely csak a XX. századra volt képes rekonstruálni magát és visszatérni a világ élvonalába. Mivel a komlót csak a XVI. században kezdték a sörfőzésben használni, a belga apátsági sörök természetesen inkább malátahangsúlyos italok voltak. Aztán persze a XX. század elején, a belga sörfőzés újbóli fellendülésekor – immár komlókkal –, főképp ezekhez a receptekhez tértek vissza.
Ha az ember Belgiumban jár, óriási hiba lenne nem belekóstolni a jelenlegi, brutális választékba!
Ott vannak rögtön a trappista sörök, amelyek különlegessége, hogy kizárólag trappista kolostorokban, vagy azok közvetlen közelében készülhetnek, valamit a kolostor szerzeteseinek részt kell venniük a sörfőzés folyamatában. Ráadásul a sör eladásából származó profitot csak a kolostor üzemeltetésére vagy a kolostor által szervezett és felügyelt jótékonysági rendezvények finanszírozására lehet fordítani.
A középkorban szinte minden apátságnak volt saját sörfőző üzeme, a történelem viharai azonban megtépázták őket, a XVIII. század végén a Németalföld nagyrészét elfoglaló francia forradalmi hadsereg csapatai feloszlatták a kolostorok (és főzdék) nagy részét, ezekből később mindössze hét, a mai napig üzemelő kolostor tudott újra sörfőző műhelyt létrehozni. A jelenlegi belga trappista márkák: Orval, Chimay, Westvleteren, Rochefort Westmalle, Achel.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az egyik legjobb dolog, ami a környéken a sörkedvelővel történhet, az a witbier, vagyis a fehér sör, amely Flandria területéről származik. A komló feltalálása előtt a söröket leginkább fűszernövényekkel ízesítették, és a witbierek is ezt a hagyományt követik. Egy felsőerjesztésű sör, amely tradicionálisan a palackozás után hozzáadott cukortól és élesztőtől egy második erjedési fázison is keresztülmegy. A fehér sörök finoman édeskések, a búzamaláta miatt. Jellegzetességük továbbá, hogy korianderrel, narancshéjjal, fűszerköménnyel vagy kardamommal ízesítik őket. Remek nyári frissítők! Íme néhány: Celis White, Hoegaarden, Blanche de Namur, Steendonk.
A tripel egy brutálisan ízgazdag, főképp édeskés, gyümölcsös, nagyon malátás, és bizony nagyon erős (kb. 9%) sörkülönlegesség. Elnevezése is erre utal – háromszoros mennyiségű szárazanyag van benne. A Wikipédia azt írja, hogy Michael Jackson sörszakíró szerint egyébként a tripelt egy Henrik Verlinden nevű fickó azért főzte 1930 környékén, hogy felvegye a versenyt az igen népszerű, pils tipusú sörökkel. Verlinden együttműködött a közeli werstmallei apátság sörfőzdéjével is, akik egy idő után tripelnek kezdték nevezni a főzetet, amely az apátsági sörök egyre növekvő népszerűségében oroszlánrészt vállalt. A tripelt kábé lehetetlen elkerülni Belguimban, hiszen ott a Affligem, a Grimbergen, vagy a Leffe ilyen fajtájú söre is.
Sokkal izgalmasabbak azonban a lambicok, amelyek eredetileg 70% árpa- és 30% búzamaláta keverékéből készülnek. Brüsszel környékén, a Senne folyó völgyében főzik ezeket, mert ott találhatóak meg a spontán erjedéshez szükséges, megfelelő vadélesztők. A spontán erjedés után a lambic söröket hosszan érlelik (3-6 hónapig, vagy akár 2-3 évig).
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Van geuze, gyümölcsös lambic és faro. Előbbi fiatal és jócskán érett sörök blendelsével születik, a palackban pedig egy második fermentációs folyamatot indítanak el. A legtöbb geuze sört kizárólag az érlelési hely közelében lehet megkóstolni. A gyümölcsös labicokhoz nem meglepő módin gyümölcsöt (meggyet, málnát) adnak, amely szintén egy második erjedést indít el. A faronál a második erjedést cukorral vagy karamellel érik el.
Nagyszerű sörök ezek, bátran próbáld ki a sima Mort Subitot, Belle Vue lambicot vagy a Lindemans lambicját! A Belle Vue gyümölcsös itthon is bárhol kapható, igen finom a Cantillon kriek, meggyes cucc, a faroból pedig ugyancsak ott a Cantillon és a Lindemans.
Nyáron pedig egyszerűen nincsen jobb a saisonnál, amelyet direkt a téli-kora tavaszi időszakban főztek, és májustól szeptemberig ittak. Alacsony alkoholtartalmú, szomjoltó sör volt eredetileg, de aztán az 50-es években olyan divatos lett, hogy a választék is nőni kezdett belőle, sörguru legyen a talpán, aki fel tudja mindet sorolni!