Cikk megosztása
Egyre többet olvashatunk arról, hogy várhatóan fenekestől felforgatja a borpiacot a klímaváltozás: a legmenőbb olasz és spanyol borvidékek komoly bajba kerülhetnek, nálunk meg akár el is tűnhetnek a fehérborok. De ugyanúgy aggódnak az árpa- és komlótermelők is.
Az olyan borászati nagyhatalmak, mint például Olaszország vagy Spanyolország, akár a szőlőtermelésre alkalmas területeik 65 százalékát is elveszíthetik, és számos olyan terület is van, amely teljesen alkalmatlanná válhat a szőlőtermesztésre.
A borászok és a bortermelő vidékek ezért már jó ideje kutatják annak lehetőségét, hogy a náluk hagyományosan termő fajtákat milyen új szőlőfajtákkal tudnák kiegészíteni, de komoly változások előtt áll a világ komló- és árpatermelése is.
A sör a legnépszerűbb alkoholos ital a világon. A jövedelmek növekedésével pedig több és több sört vásárolnak az emberek, vagyis valószínűleg növekszik a sör iránti globális kereslet, miközben az éghajlati viszonyok kihívást jelentenek a világ árpa- és komlótermelésére – ez pedig együttesen egyetlen dolgot jelent: drágulást.
Az USA-ban a nagyobb komlótermelők évek óta hatékony öntözőrendszerekbe fektetnek be, illetve fejlesztik a vízgazdálkodást, hiszen a komló igen érzékeny növény, egyenletes, mérsékelt hőmérséklet kell neki tavasszal, megfelelő mennyiségű csapadék nyáron, és száraz idő a betakarítás során.
Persze az éghajlatváltozás nem csak a komlót, hanem az árpát is érinti: a Nature Plants folyóiratban 2018-ban tettek közzé egy jelentést, amelyből kiderült, hogy az éghajlatváltozással összefüggő aszály árpahiányhoz, majd dráguló sörökhöz vezet.
De nem csak az aszály adhat okot aggodalomra: a kiszámíthatatlan időjárás késlelteti a vetést, ezáltal a betakarítást, bizonyos esetekben pedig akár az is megtörténhet, hogy az árpaszemek idő előtt csírázni kezdenek, így használhatatlanná válnak a söripar számára. A sörgyárak a legtöbb esetben nem árpát vásárolnak, hanem malátát, mégpedig olyat, amelyet kifejezetten sörárpából állítottak elő. Ha a minőség nem megfelelő, a gazdák másodlagos piacokon értékesítik a terményt, így lesz az eredetileg sörfőzésre szánt gabonából takarmány.