Cikk megosztása
Észak-Afrikában Umqombothi-nak hívják, jól ismerik Kamerunban és Nigériában, de Európában is egyre többet hallani a cirokból készült sörről, amely természetes módon gluténmentes.
A cirok itthon a belőle font seprűről lehet ismerős, de egyre többen gondolják úgy, hogy jelentős szerepet kaphat a jövőben az élelmiszeripari felhasználása is. Jól bírja a hőséget és a szárazságot, emiatt, főleg Afrikában fogyasztják. Egészséges, jó tápértéke, magas a rosttartalma, főként pedig helyettesíthető vele a búzaliszt, és az árpa is.
A növény mezőgazdasági, takarmánygyártási és élelmezési felhasználásáról novemberben kétnapos nemzetközi kongresszust tartottak a Milánó melletti Malpensában – számolt be róla az Élelmiszer.hu. A rendezvényen előadást tartott Tiziano Tanzi, aki az olasz Gaia sör gyártóját képviselte. Ők fehér cirokből főznek sört, megcélozva a gluténmentesen táplálkozó fogyasztókat. A terméket az olasz élelmiszeripari szabályozások szerint nem nevezhetik sörnek, és hasonló a helyzet más európai országokban is.
Magyarországon az Élelmiszerkönyv szerint nem egyértelmű a cirok helyzete, hiszen abban a sör a következőképp van meghatározva: „malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital”. Az összetevőknél pedig azt írja a dokumentum, hogy a maláta árpa, búza és egyéb gabona csíráztatásával készült termék. Ezek szerint, ha a cirok gabonának számít, akkor készíthető belőle sörnek nevezett ital.
A cirok termelése sokkal olcsóbb, mint az árpáé, így az ilyen sörök totál elterjedtek Afrikában, és Kínában is használják sörfőzésre a növényt, sőr, ott égetett szeszeket, kaoliangot és maotait készítenek belőle. Az USA-ban természetesen szintén foglalkoztak már cirokkal a sörfőzők, olyannyira, hogy az Anheuser-Busch is gyárt már ilyesmit, Redbridge néven.