Mi fizetjük a legtöbb adót a sör után

Írta: BeerPorn.hu

2016-10-21 | 14:49 Hírek

Fotó: Asiaone.com

Fotó: Asiaone.com

A hazai sörgyártás jövedelmezősége gyakorlatilag eltűnt – ez a Világgazdaság cikkében olvasható, amelyben a Magyar Sörgyártók Szövetségének idei előzetes, összesített piaci adatait elemzi.

A gazdasági újság azt írja, hogy a labdarúgó-válogatott viszonylag sikeres foci Eb szereplésének tudható be, hogy április és június között az előző évinél 12 millió korsóval, vagyis 60 ezer hektoliterrel több sör fogyott itthon.

Korábban egyébként nem kommunikált ilyen jó eredményeket a Sörszövetség. Schillinger Attila, igazgató augusztus végén azt mondta, hogy előzetesen arra számítottak, az idei nyár sporteseményei miatt 150 ezer hektoliterrel, azaz 30 millió korsóval több sör fogy majd, mint egy átlagos évben. Ez a pluszmennyiség a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia idejére várt 2,5–3 százalékos növekedésből adódott volna, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban ez nem jött össze. A friss adatok szerint viszont idén szeptember végéig 1,6 százalékkal volt nagyobb az értékesítés a tavalyinál.

Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója szerint az iparág nemzetgazdasági méretéhez képest igen magas annak az adóztatása. A válságot megelőzően egy egységnyi sör adótartalma 34 százalék volt, ma ez az arány már 42 százalék. Ez az adótartalom a sör nettó árához viszonyítva a legmagasabb a közép- és kelet-európai régióban, ráadásul nálunk a jövedéki adó aránya is magasabb mint a környező országokban.

A magyar állam 2010–2014 között évről évre egyre többet vont el valamilyen formában a hazai sörgyártóktól, tavalyelőtt már az azok által megtermelt GDP 83 százalékát – írja a Világgazdaság. Ennek is betudható, hogy a sörgyártók beruházásai soha nem látott szintre, mintegy évi 4 milliárd forintra csökkentek – teszi hozzá a lap.

A hazai körülmények között a söripar legfeljebb csak szinten tudja tartani a termelést, fejlődésre, beruházásokra kizárólag akkor lenne kilátás, ha számára kedvezően változna a hazai szabályozási környezet, úgy, hogy azáltal a magyarországi gyártók versenyképesebbek lehessenek a régióban – mondta a Sörszövetség igazgatója.

A hazai sörgyártás jövedelmezősége gyakorlatilag eltűnt, így a gyártók komoly versenyhátrányba kerültek a nemzetközi anyavállalatokon belül folyó versenyben. A sörgyártók szerint az adóterhelés csökkentése miatt a központi költségvetésnek összességében nem lenne kevesebb bevétele, mivel számításaik szerint a kiesést kompenzálnák az olcsóbbá váló sörök hatására megnövekedett fogyasztás után beszedett adó.