Cikk megosztása
Ha jól csinálod, aki melletted ül, lefordul a székről. A rúzsos sajtok köztudottan nagyszerűen működnek együtt testesebb borokkal, és magasabb alkohol tartalmú, összetett ízű sörökkel is. Te bevállalod a rúzsos sajtokat?
Az ún. rúzsos sajtok (Pálpusztai, Lajta, Romadur) elődjei a középkor végén jelentek meg Európában. A különleges olmützi sörsajt, a Kvargli már a XV. században kedvelt termék volt a régióban, ipari gyártása pedig 1876-ban indult. Napjainkban évente mintegy 2000 tonna fogy belőle.
Itthon a legnépszerűbb a Pálpusztai, amely nem Pálpusztáról, hanem Heller Pál sajtgyártulajról kapja a nevét, és egészen konkrétan tehéntejből készült, sózott, oltós alvasztású rúzsflórával érő, lágy, zsíros sajt, aminek a borzasztó szagán a Bevibacterium linens baktérium dolgozik.
A Kvargli, a Pálpusztai, a Lajta és a Romadur mind-mind remek sörkorcsolya, de nem csak ez a közös bennük, hanem az is, hogy az érésüket elősegítő baktériumokat egy sós löttyel juttatják a sajtra, ez az oldat segíti kifejlődni a rúzsflórát, vagyis a vörös penészt. Ehhez nagyjából kétnaponta át kell kenegetni a sajtok felületét. Lennél ilyen kenegetőember, kedves olvasó, mi?
Ezeknek a komoly sajtoknak a brutális aromatikája simán elbánik egy-egy könnyedebb sörrel, szóval nyugodtan lehet valami keményebbet keresni melléjük. Jó választás lehet egy izmos pörkölt ízjegyekkel dolgozó sötét láger, de egy strong ale is nagy barátságba kerülhet velük.
Amúgy te bírod az ilyesmit?