Január 18-án tartott közgyűlést a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete, ahol új elnökséget választottak. Gyenge Zsolt nyolc év után távozott a szervezet éléről, amely a Stari Sörfőzde vezetőjét, Starcsevics Pétert választotta új elnöknek. Interjú.
Hogyan áll fel az új elnökség, kik a régi, és kik az új tagok?
Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzdétől, Szuda János a Fehér Nyúltól, Simon László a Csíki Sörtől és Dúl Udó Endre korábban is az elnökség tagjai voltak. Újonnan választották a testületbe Ottó Gábort, a Horizonttól és Szemerey Zoltánt, a Pécsi Sörfőzde tulajdonosát.
Az új elnökség teljes mértékben tudja képviselni a kisüzemi főzdék érdekeit, hiszen vannak benne szereplők a kicsi, a közepes és a nagy sörfőzdéktől is. Az újhullámos, craft sör vonalat Ottó Gábor érkezése erősíti, Szemerey Zoltán pedig nagyüzemi szemmel is tudja nézni a piacot. Ez utóbbi ugyancsak fontos számunkra, hiszen fogyasztás szempontjából közösek a céljaink az ipari sörgyárakkal: a minőség felé kell tereljük az embereket.
Ugyancsak újdonság az egyesület történetében, hogy lett a szervezetnek egy főtitkára. Rásky László nem a sör világából érkezett, most épp azzal van elfoglalva, hogy végig látogatja az egyesület főzdéit. Azt gondolom, hogy néhány hét múlva tökéletesen látni fogja, mik a kisüzemek valódi piaci igényei és céljai. Az ő feladata lesz az érdekeink képviselete és a kommunikáció, hiszen a szervezetünk tagjai elsősorban továbbra is a sörkészítéssel szeretnének foglalkozni.
Starcsevics Péter
A korábbi elnöknek voltak igen sommás megállapításai a sörpiacról és rendre keményen fogalmazott a nagyüzemi főzdékkel kapcsolatban. A jövőben is ilyen kemény hangú lesz az érdekképviselet, vagy próbáltok nyitottabban hozzáállni a nagyokkal kapcsolatos ügyekhez?
Nem zárkózom el attól, hogy közösen dolgozzunk, de azért azt látni kell, hogy mindkét oldal másképp látja a sörtörvényt. Szerintünk azért született, hogy helyzetbe hozzák a kisüzemi főzdéket. Nem vitás, hogy az elmúlt évtizedekben el lettünk nyomva a piacon.
Szeretnénk megegyezni a nagyokkal, de tulajdonképpen ugyanazokért a vevőkért versenyzünk, hiszen ők is a saját prémium szegmensük erősítésén dolgoznak, a kisüzemek pedig méretgazdaságossági szempontból, illetve a szakmai szeretet miatt sem készítenek gazdaságos söröket. Szóval senki sem az alsó polcon akar erősödni, ezért is állandó a konfliktus.
Továbbra is azt akarjuk, hogy a nagyipari szereplők felszabadítsák a piacot, és hogy a Gazdasági Versenyhivatal érvényt szerezzen a sörtörvénynek. A fő célunk pedig végtére is az, hogy jobb imázsa lenne a sörnek, valahogy úgy, ahogy a bor is látványos fejlődésen ment keresztül itthon az elmúlt évtizedekben. Szeretnénk, hogy az emberek ne úgy tekintsenek a sörre, mint egy olcsó, kommersz italra.
Fotó: Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete Facebook
Ebben gondolom megegyezik a kicsi és a nagy…
Ebben biztosan, de ennél jóval tovább kell mennünk, hogy értsük a piac működését. Ki fogunk állni az érdekeinkért, ezt elmondtam az egyesület tagságának is: nem gondolom, hogy nekünk meg szabad elégedni a magyar sörpiac 2-3 százalékával.
Mielőtt tavaly a GVH megbüntette a Heineken Hungáriát és a Dreher Sörgyárakat (a Borsodi Sörgyár esetében még folyamatban van a vizsgálat), készült egy átfogó ágazati felmérés, amelyből kiderült, hogy a 19-49 éves korosztály több helyen fogyasztaná a kisüzemi sört, ha tehetné. Sőt, akár hajlandóak lennének többet is fizetni érte. Szóval úgy tűnik, van piaci igény a kisüzemi termékekre.
Szerintem ahhoz, hogy növelni tudjuk a kisüzemi sörfőzdék részesedését, legfontosabb az edukáció. A fogyasztóknak érteniük kell, mi a különbség egy gyárban és egy kisüzemi főzdében készülő termék között. Ha pedig ezt értik, látni fogják azt is, miért kerül adott esetben többe. Habár – ami a csapolt söröket illeti – egyre kevésbé van látványos árkülönbség a nagyüzemben és a kisüzemben készülő termékek között.
Tavaly az OMÉK-on volt egy kerekasztalbeszélgetés, amit a KSE szervezett. Ott elhangzott, hogy a Balling fokot, a pótanyaghasználatot és az esetleges hígítást is jelölni kellene a jövőben a sörök csomagolásán az egyesület elképzelése szerint. Ebben az ügyben mikor várható fejlemény?
Az ilyen változtatások mindig nagyon lassan tudnak megszületni. Miután számtalan jogi aktuson átmegy a dolog, 1-2 év kell, hogy mondjuk az Élelmiszerkönyv megváltozzon.
Fotó: Szatai Ádám
Szeretnénk, ha a fogyasztók védelme miatt rendelkezne az Élelmiszerkönyv arról, hogy fel kelljen tüntetni egy sör csomagolásán, ha az „visszahigított termék”, és azokat a pótanyagokat is jelölni kellene – kis és nagyüzemek esetében egyaránt -, amelyek használata a sörök olcsósítását szolgálja.
A Stari Sörfőzdében milyen tervek vannak 2024-re?
Folytatódnak idén is a fejlesztések. Tavaly felújítottuk a főzőházat. Az energiahatékony, új rendszer hővisszanyerővel van ellátva, így 30 százalékra csökkentettük a főzőházi energiaigényt. Ezen kívül napelemek is kerültek a tetőre.
Idén befejezzük az új készáru raktárat és még a tavalyinál is több fesztiválra szeretnénk eljutni. Ami pedig a söröket illeti, az alkoholmentes vonalon szeretnénk fejlődni, újrafőzzük és felvesszük az állandó kínálatba a tavaly először megjelent Hellest, és ezen kívül két újdonságunk is lesz.
