Cikk megosztása
A magyar kézműves sörforradalom sokáig egyik legfontosabb söreként emlegetett Keserű Méz pár éve egy jogvita miatt került újra az érdeklődés központjába. A jogi adok-kapok a Fővárosi Ítélőtáblánál ért véget.
A ma megjelent Figyelő hetilap részletesen foglalkozik a Keserű Méz történetével, amelyről korábban azt írtuk, hogy a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete VIII. Nemzetközi Sörversenyén 2012-ben első díjat és Gyémánt Diplomát is nyert, az első Főzdefeszteken pedig több ezren, az elmúlt években pedig még többen ismerték meg, és csodálkoztak rá arra, hogy mennyire találó az elnevezése: a sör valóban édeskésen malátás, miközben ott figyel a combos komlókeserű is benne.
A Figyelőben azt olvashatjuk, hogy Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa és Bart Dániel újságíró, sörblogger vitája azért terelődött jogi síkra, mert a sörfőző mester nem hagyta annyiban, hogy üzleti partnere levédette 2011-ben a Keserű Méz szóösszetételt, majd 2017-ben a „színes ábrás védjegyet” is. Ez utóbbival szemben nyújtott be törlési kérelmet Gyenge Zsolt 2018 februárjában, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2019-ben nem tartotta megalapozottnak a törlési okokat. A Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa továbbment a Fővárosi Törvényszékre, amely tavaly novemberben már neki adott igazat. Bart Dániel fellebbezett, de a Figyelő úgy tudja, márciusban másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla döntése Gyenge Zsoltnak kedvezett.
A vita miatt a Keserű Mézből egyébként volt, hogy egyszerre kétfélét is lehetett kapni. A márciusi döntést pedig – nem váraltanul – eltérően kommentálták a felek. Bart Dániel szerint „igazságtalan és meglepő döntés született”. A Főzdefeszt alapítója a Figyelőnek elmondta, hogy rengeteg időt, energiát fektetett 2011 és 2017 között a sör népszerűsítésébe. Szerinte azt a fóti állítást, hogy csalárd céllal szerezte meg a 2017-es, képpel kibővített védjegyet annak ellenére fogadta el a bíróság, hogy először 2011-en jegyezte be a brandet, mielőtt a sör csapra került volna bármelyik kocsmában, és bizonyította volna életrevalóságát. „Nehéz megérteni, miért számít csalárdságnak, ha az ember kiegészítő védjegyet jegyeztet be a saját – hat éve jogszerű védelem alatt álló – szellemi termékére” – magyarázta Bart Dániel a lapnak.
Hozzátette, hogy a 2011-es, szóbeli szerződésen alapuló együttműködés egy ideig problémamentes volt, később azonban úgy tapasztalta, hogy romlott a termék minősége, ezért vonta vissza 2017-ben a brandhasználati engedélyt, és ezért kezdte el más főzde közreműködésével készíteni a Keserű Mézet.
Gyenge Zsolt az ítéletet kommentálva, a Figyelőnek elismerte, hogy Bart hatással volt főzdéje profilváltására, ugyanakkor fenntartotta, hogy a márkanevet és az ábrás védjegyet Bart Dániel rosszhiszeműen jegyeztette be. Szerinte üzletfele hiába hivatkozott minőségromlásra, Fóton végig ugyanazokkal az alapanyagokkal és technológiával készítették a Keserű Mézet.
És, hogy mi ebből a tanulság? A hetilap kérdésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erre is próbált választ adni. Szerintük a védjegyekhez kapcsolódó jogviták megelőzése érdekében igen fontos, hogy a piaci szereplők „termékeik értékesítése, illetve szolgáltatásaik nyújtása során használt egyedi, megkülönböztetésre alkalmas megjelöléseikre védjegyoltalmat kérjenek, amivel kizárólagos jogokat szerezhetnek”.