A legrosszabb forgatókönyv?
Ahogy 7 évvel ezelőtt felforgatta az akkor még csak ébredező sörös közeget a Keserű Méz, a hazai sörforradalom egyik legismertebb söre, úgy tűnik, 2018-ban is meg tudja ismételni. A sör megalkotói úgy fest, nem tudnak megegyezni, ezért pillanatnyilag kétféle Keserű Méz van a piacon.
A Keserű Méz története a magyar sörforradalom legelejére nyúlik vissza, amikor Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa és Bart Dániel, a Folyékony Kenyér blog szerzője összerakták ezt az erősen komlózott, alsóerjesztésű sört, amely lényegében megteremtette itthon a hoplager kategóriát.
A fótiak így emlékeznek erre az időszakra a honlapjukon: „2008-ban kereste meg Zsoltot egy sörblogger, aki az amerikai sörforradalom sikerére fellelkesülve javasolta, hogy főzzön egy igazán különleges, hazánkban egyedülálló sört. A recept igazán rendhagyó volt, hisz rengeteg leveles komló került bele, az amúgy alsó erjesztésű sörbe, amit a sörfőzőmester nem szűrt meg. Így született meg a Keserű Méz névre hallgató többszörös gyémánt diplomás sörünk, amely egy új hoplager típust hozott létre.”
A lényeget tekintve nagyjából ugyanez szerepel a Folyékony Kenyér Blogra szerdán felkerült, az „új Keserű Mézről” szóló posztban is: „2011-ben az első Főzdefesztre készülvén fedeztem fel egy izgalmas főzetet a Fóti Osterbrau sörfőzdében, és megkértem a sörfőzőt, hogy főzze meg nekem még egyszer, annak ellenére, hogy neki nem nagyon ízlett, és nem igazán hitte, hogy el lehet adni egy ennyire keserű sört. De annyira ragaszkodtam a dologhoz, hogy engedett a nyomásnak, és nem bánta meg. Kitaláltam a Keserű Méz brandet, megterveztettem a cimkét és megírtam a marketing-szövegeket, hogy mindenki megértse, mit is akarunk.”
Nem vitás, a sör hatalmasat ment. A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete VIII. Nemzetközi Sörversenyén 2012-ben első díjat és Gyémánt Diplomát is nyert, az első Főzdefeszteken pedig több ezren, az elmúlt években pedig még többen ismerték meg, és csodálkoztak rá arra, hogy mennyire találó az elnevezése: a sör valóban édeskésen malátás, miközben ott figyel a combos komlókeserű is benne. Bizonyára a Keserű Méz az egyik legismertebb magyar kisüzemi sörmárka.
A fenti állítást mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a két alkotó most egymásnak esett azon, kié is a Keserű Méz, miután Bart Dániel úgy döntött, újragombolja a márkát, és „remixverseny” keretében megkér több sörfőzőt, hogy fogalmazza újra „a régi legendás hoplágert”, és meg is jelent az első változat, amely a Reketye Sörfőzdében készült.
Erre Gyenge Zsolt, aki hosszú évek óta készíti a Keserű Mézet Fóton, a Facebookon reagált: „Sörfőzdénk és talán az egész kisüzemi sörpiac legismertebb sörét tegnaptól hamisítják. Egy meglehetősen silány megjelenésű dobozban hozzák forgalomba ezt a fake terméket. Szeretném nyomatékosítani, hogy az eredeti Keserű Mézt továbbra is a Fóti Kézműves Sörfőzde gyártja és ez a továbbiakban is így lesz.”
Most akkor lesz kétféle (az új változat a fotók szerint csak 5,5%-os alkoholtartalmú, szemben a 2011-essel, amelyben 6% az alkohol) Keserű Méz? Bart azt írja a Folyékony Kenyéren a Keserű Mézzel kapcsolatban, hogy „ez volt az első bejegyzett védjegyem”, és ha rákeresünk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, tényleg megtaláljuk az ő nevét a Keserű Méz mellett, ugyanakkor az is tény, hogy a Keserű Méz márka Facebook oldalán a szerdai ráncfelvarrást megelőzően 2015-ös az utolsó bejegyzés, és a hazai sörös közösség fótinak ismeri a sört.
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket feltettük mindkét érintettnek. A Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa későbbre ígért választ, és jelezte, hogy a korábban linkelt bejegyzése az irányadó. Bart Dániel álláspontja pedig az, hogy a fótiak 2018 januárja óta jogellenesen gyártanak az ő brandjét használva Keserű Mézet, mert, mint védjegytulajdonos, megtiltotta nekik.
Szóval jelenleg úgy fest a helyzet, hogy van egy recept és van egy brand, amelyekről a fogyasztó úgy tudhatta, összetartoznak. Ám kiderült, mégsincsenek egy kézben. És szinte biztos, hogy egy darabig legalább két Keserű Méz lesz egyidejűleg a piacon, ami bizonyára nem jó az eredeti receptet készítőnek, és az új verzió tulajdonosának sem, de legfőképp a fogyasztónak kell odafigyelnie, hogyha rákóstolna az újra, vagy épp a régi nőtt hozzá a szívéhez.
