Ezért gyorsabb nálunk a sörforradalom, mint az USA-ban

2017-11-07 | 07:42 Magazin

Németh Antal (Fotó: Ogre Bácsi Söregyetem Facebook)

Az Ogre Bácsi Söregyetem második előadásán Németh Antaltól tudtuk meg, miért jár Magyarország élen a sörforradalomban, sőt arról is szereztünk infókat, milyen témákat érint még a négy hátralévő alkalom.

A már szokásosnak mondható jó hangulatban és telt házzal kezdődött az Ogre Bácsi Söregyetem második előadása, amelyet A Monyoból vagy épp a Hedonból ismert Németh Antal tartott a kisüzemi sörfőzésről.

Anti házi sörfőzőből lett profi, van egy csomó díjat nyert receptje, és több sörfőzde elindításában volt benne, szóval, ha valaki, ő totál képben van azzal kapcsolatban, hogyan alakult itthon a „kézműves” sörfőzés. Ahhoz azonban, hogy az itthoni helyzetet jobban megértsük, egészen a 80-as évek Amerikájába kell visszamennünk, ahol hasonló volt a szitu, mint néhány éve itthon: többnyire gyenge minőségű, nagyipari sörök voltak csak a boltok polcain. Páran ezért otthon vágtak neki a sörfőzésnek. Akkoriban rengeteg, ma már klasszikusnak nevezhető sörstílus még nem létezett, és a sörversenyek is inkább sörivó versenyek voltak. Az egyre szélesebb házi sörfőző mozgalomból aztán szépen lassan kinőttek a szakmai szervezetek, az alapanyag ellátásra szakosodott cégek, és megnyíltak az első „micro breweryk”.

Fotó: Ogre Bácsi Söregyetem Facebook

Az USA-ban ma 18% a kraft sörök részesedése, amely az itthoni 1-3%-hoz képest óriásinak tűnik, még akkor is, hogyha néhány USA-beli „kisüzem” nagyobb, mint a magyar piacvezető sörgyárak. Azonban Németh Anti szerint itthon gyorsabban pörög a sörforradalom: az USA-ban a 80-as évektől máig jutott 18%-ra a kicsik részesedése, nálunk viszont sorra nyílnak a főzdék, és a trendek is hónapról hónapra változnak.

Itthon 2010 körül, az első Főzdefesztekkel indult el a sör szcéna fejlődése, habár a 90-es években is volt egy „házisör bumm”, mert a szűretlen sörök után nem kellett jövedéki adót fizetni. Rengeteg kis főzde nyílt, ám a tulajdonosok sok esetben semmit nem értettek a sörfőzéshez, csak a berendezésekhez kapott receptek alapján dolgoztak, a higiéniát pedig nem vették komolyan. Gyakoriak voltak a hibás főzetek, az elfertőződött sörök, és amikor változott a jövedéki törvény, csak néhány, a lokális piacon erős főzde tudott fennmaradni.


Németh Anti előadása előtt Bukovinszky Lászlóval, a Söregyetem egyik szervezőjével beszélgettünk az előadássorozat koncepciójáról. Megtudtuk, hogy összesen hat előadást terveznek az első idényben, és a célközönség abszolút a „belépő sörfogyasztók”, tehát nem azok, akik már mindent tudnak erről az italról. Katona Csaba első előadása a sör kulturális aspektusait tárgyalta Németh Anti a kisüzemi sörfőzésről beszélt. Ezeken kívül lesz még egy technológiai témákat érintő, egy modern sörstílusokról szóló, valamint szó lesz a sörök árazásáról és még egy kulturális tematikájú előadás is lesz. A következő időpontja várhatóan november 15.


Az előadó szerint ott szokott forradalom lenni, ahol az emberek elégedetlenek. Magyarország pedig élen jár a sörforradalomban, aminek az az oka, hogy az ipari sörök nem jók. Németországban, vagy Csehországban egészen másképp alakul a kisüzemi sörfőzés története – ami ott folyik, nem nevezhető forradalomnak, és az azért van így, mert ott vannak jó ipari sörök.

Fotó: Ogre Bácsi Söregyetem Facebook

A nagyjából 2010-től zajló magyar revolúció átvette az USA-ból a legsikeresebb sörtípusokat, az IPA-t, az APA-t, a stoutot, stb., és az extravagáns vonal is megjelent, néha a józan ész határain túli sörökkel és hozzávalókkal. Németh szerint a nagy bumm vége az lesz, hogy tisztázódnak a stílusok és a piac, ám félő, hogy a főzdenyitásokkal egyre szűkebb lesz a hely a piacon, hiszen a kisüzemi/kraft sör fogyasztók száma nem nő olyan ütemben, mint ahogy a főzdék nyílnak.

A „kraft sör”, így k-val 2016-tól van benne a magyar sörös közbeszédben. A kezdeményezésről Németh Anti elmondta, hogy a „kraftosok” nem azt mondják, hogy ők jobbak a többieknél, hanem a Kraft sör egyesület azokat a főzdéket tömöríti, akik hasonló sörfőzést csinálnak, mint ami a legmodernebb helyeken megy a világban. Ehhez jön hozzá a dizájn, a kreatív receptek és az elérhető legjobb berendezések. Szóval ők a „divatmajmoló főzdék” – fogalmazott.

Fotó: Ogre Bácsi Söregyetem Facebook

Az előadás második része inkább technológiai jellegű kérdésekkel foglalkozott. Többek között olyanokkal, hogy az előadó szerint a jól elkészített sör nem romlik meg. A „minőségét megőrzi” dátumok lejárta után a megfelelően tárolt sör a borhoz hasonlóan fejlődési görbét mutat. Ennek alakulása persze a kezeléstől és sörtípustól függ.

A szakmázás mellett szó esett az aktuális trendekről is, ám ezek olyan gyorsan jönnek és mennek, hogy nehéz jól elkapni épp mi az, ami aktuálisan a legnagyobb királyság. A hidegkomlózás már alap egy ideje, a NE IPA, vagy juicy IPA egyértelműen a nyár slágere volt, de folyamatosan jönnek olyan, újra felfedezett típusok, amik nagyot mennek. Nyugaton a grisette fut be épp nagy karriert, amely a saisonra hasonlít, de búzamalátával készül, és nem a földművesek, hanem a bányászok nyakalták annak idején. Ilyesmivel a Monyo is készül, és persze ők is ezerrel dolgoznak a fahordóban érlelt söreiken, néhányat már a közönség is megismerhetett, de nincs megállás. Ahogy az Ogre Bácsi Söregyetemen sincs. A tervek szerint 15-én jön a következő előadás. Stay tuned!