Cikk megosztása
A lobio olyan nemzeti étel Grúziában, mint nálunk mondjuk a paprikás csirke. Van belőle kifőzdés változat és a csúcsgasztróban is megtalálható. Szerencsére nem kell hozzá különösebb szakértelem és alapanyag sem, ráadásul bátran lehet rá sörözni – ha bírsz!
2019-es georgiai gasztrotúránkról szóló cikkünkben már megénekeltük azt, hogy milyen pazar gasztronómiája van az országnak. Akkor csak egy mondat jutott a lobionak, pedig érdemes róla sokkal többet beszélni, annál is inkább egy olyan országban, mint a miénk, ahol Bud Spencerék kultusza töretlen, és így a hagymásbab is az egyik legkedveltebb (kan)bulikaja. Pláne az a változat, amely barna sörrel készül!
Szóval a lobio…
A derék grúz babevők többféle babból is készítik ezt a raguszerű ételt, amelyből húsos és húsmentes változat egyaránt létezik. Jól választott babból, illetve húsmentesen ráadásul sokkal könnyebb kaja, mint a Spencer/Hill féle, és a könnyedség elérésében a végén rákerülő tetemes mennyiségű zöld koriander is segít, hiszen az állítólag segít az emésztésben.
Négy kemény legénynek kell hozzá:
- kb. fél kiló bab (mindegy, hogy milyen, sima tarkával, vagy vörössel is király)
- pár babérlevél
- olaj
- 2 nagy hagyma
- fél fej fokhagyma
- darált (csípős) paprika (török boltokban van)
- őrölt koriandermag
- őrölt római kömény
- füstölt pirospaprika
- 15 dkg vaj
- friss koriander
Processz:
A babot be kell áztatni pár órára, aztán új vízben elkezdeni főzni a babérlevelekkel és némi sóval. Amikor a bab már teljesen puha, az olajon az apróra vágott hagymát és a fokhagymát meg kell pirítani, beletenni a darált paprikát, az őrölt koriandermagot és római köményt és a füstölt paprikát.
Amikor a hagymák megdinsztelődtek, mehet bele a leszűrt, babérlevelektől megszabadított, botmixerrel enyhén összezatyult bab (legyenek benne egész szemek, nem babpürét késztünk!). A bab főzővizével pedig be lehet állítani a megfelelő állagot, amely valahol a babfőzelék környékén ideális.
Az igazán autentikus, szakállas grúz babfüggők ilyenkor teszik agyagedényekbe a lobiot, és kemencében (sütőben) nagyjából fél óra alatt még megsütik. Ha ez is megvan, jöhet a tálalás, amelyhez rendkívül fontos a rengeteg friss koriander, az adja majd meg a lobio végleges ízét.
Mi Tbilisziben könnyű, helyi lágersörnél komolyabbat nem bírtunk inni utána… 🙂
A bejegyzés megtekintése az Instagramon