Cikk megosztása
Egy amerikai kutatócsoportnak sikerült életre kelteni múzeumban őrzött ókori egyiptomi leletekből kivont kovászt, amellyel lehet, hogy megsütötték az egykori piramisépítők kenyerét.
Augusztus 20. Szent István, meg az új kenyér ünnepe. A hagyomány szerint ekkorra véget ért az aratás, és Szent István-napra sütötték az első kenyeret az új búzából. Szóval itt az ideje beszélnünk picit a kenyérről, amely nagyon is a sör rokona. (Elég ha csak a beer before bread elméletet idézzük fel.)
Szóval egy kaliforniai fizikus, Seamus Blackley (aki egyébként az Xbox atyja és hobbiból kísérletezik vadkovászból készült kenyerekkel), a Queenslandi Egyetem régészével, Serena Love-val és az Iowai Egyetem mikrobiológusával, Richard Bowmannel együtt kezdett kutatni ősi mikroorganizmusok után. Love engedélyt kapott arra, hogy ókori egyiptomi kenyérformázáshoz használt agyagedényeket és egy Thébában talált ősi kenyeret is felhasználjon a kutatáshoz – olvasható a The Art Newspaper honlapján.
Bowman pedig kifejlesztett egy módszer, amellyel folyékony tápanyagot vittek fel az ókori tárgyak egy kis területére. Bowman szerint a porózus edényben fennmaradt kovász beleolvadt a folyadékba, és eltávolítva, a mintából szaporítni lehetett a kovászt. A thébai kenyér kivonatából Blackleynek sikerült kovászos kenyeret készítenie a közelmúltban.
Love elmondta, hogy a műtárgyakból kivont mintából kovászt készítettek. Most azt akarják megállapítani, hogy vajon valóban az eredeti ókori kovászt sikerült-e életre kelteniük, vagy esetleg egy 80 éves levegőből származó múzeumi élesztőgombáról van szó. Ha beigazolódik az előbbi, a kovász kora a Kr. e. 1900-2000 közötti időszakra vezethető vissza.
Love hozzátette, hogy a következő lépésben ugyanolyan hatalmas kenyeret akarnak készíteni, amelyet egykor az ókori Egyiptomban sütöttek. „Az egész egyiptomi birodalom a kenyéren és sörön nyugodott, amelyet óriási mennyiségben készítettek. A cipók hatalmasak voltak, akár egy méter magasak is, mivel rengeteg munkást kellett etetni. Hogyan készíthettek ilyen hatalmas kenyeret agyagedényben?” – fogalmazta meg a kérdést, amire a választ keresik.
Peter Der Manuelian, a Harvard Szemita Múzeum igazgatója elmondta, hogy az ősi tárolóedényekben talált szerves anyagok nyomainak elemzése sokat elárulhat az ősi étrendről és az ízekről, és segít megérteni az anyagok eredetét, ami viszont a kereskedelemről, a projektmenedzsmentről, a társadalmi rétegződésről és az ókori Egyiptom sok más aspektusáról szolgál információkkal. Mint hozzáfűzte: ezekhez az információkhoz nem juthatunk hozzá a piramisokban található szövegek olvasásával.
(MTI)