Hatalmasat zuhant a magyar sörexport a tavalyi év során. Annyira megnövekedtek a hazai költségek, hogy a legnagyobb piaci szereplők úgy tűnik, inkább külföldre viszik a gyártást.
A Sörszövetség és a kisüzemi sörfőzdék kocsmafejlesztési programot szorgalmaznak, hogy megmentsék a rohamosan fogyatkozó vendéglátóhelyeket. Az ír és brit mintára tervezett kezdeményezés nemcsak a söripart erősítené, hanem a közösségi életet is új szintre emelné.
A jövőben együtt tehetnek a kocsmakultúra fejlesztéséért, azért, hogy megmutassák a sör értékeit és szabályozási területen is létrejöhet a kompromisszum.
A tavalyi évhez képest 2024-ben már a stagnálás is elfogadható eredmény, ha az egész hazai sörpiac teljesítményét nézzük, mégis lehet ok a bizakodásra.
Beer Serves Europe (a sör Európa szolgálatában) névvel rendeznek gálaestet december 3-án Brüsszelben. Az európai sörgyártást és a benne dolgozó embereket ünneplő rendezvényen csak magyar söröket szolgálnak majd fel.
A visszaesést követően két százalékos növekedést mutattak a kisüzemi sörgyártók, akik még így is csak a teljes hazai forgalom mintegy négy százalékát adják.
Akárki, akármit mond, nem befolyásolja érdemben a sörfogyasztási adatokat a tavaszi nyár, sőt még a foci EB-sem. Az viszont megfigyelhető, miket isznak egyre szívesebben a magyar fogyasztók.
Tavaly 10 százalékkal, a 2022. évi 6,006 millió hektoliterről 5,4 millió hektoliterre esett a hazai sörfogyasztás az import jelentős csökkenése és a hazai termékek arányának bővülése mellett.
A Drehernél, a Heineken Hungáriánál és a Borsodinál jól láthatóan nagyon bíznak a magyar fogyasztók ízlésében, miközben sokat tesznek azért, hogy jó irányba formálják azt. A prémium termékek évek óta töretlen térnyerésének okait firtattuk a legnagyobb hazai sörgyártóknál.
A drágulások ellenére tovább csökkent a hazai sörértékesítésben az alacsonyabb minőségű termékek aránya, miközben a szuperprémium szegmens tartja magát. A kisüzemek úgy tűnik, három túlélési stratégiát alkalmaznak.