A drágulások ellenére tovább csökkent a hazai sörértékesítésben az alacsonyabb minőségű termékek aránya, miközben a szuperprémium szegmens tartja magát. A kisüzemek úgy tűnik, három túlélési stratégiát alkalmaznak.
A Belvárosi Sörfesztivál megnyitóján, augusztus 29-én, Budapesten Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója és Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke is elemezte a hazai sörpiac helyzetét.
Dr. Kántor Sándor
A Sörszövetség vezetője arról tájékoztatott, hogy a 2023-as év első hét hónapban 12,7 százalékkal csökkent a sörértékesítés. Az adatok szerint, amelyeket Kántor Sándor ismertetett, tavaly 6,463 millió hektoliter sört értékesített együttesen a legnagyobb öt hazai szereplő, vagyis a Dreher, a Heineken Hungária, a Borsodi Sörgyár, a Carlsberg és a Pécsi Sör.
Ez egyébként már javulást jelent, de elmarad valamelyest a Covid előtti, 2019-es szinttől.
Ugyanakkor úgy fest, tovább esik az alsópolcos termékek részaránya: 20 százalékkal kevesebb fogyott ezekből, míg a szuperprémium szegmens továbbra is jól teljesít. A Sörszövetség vezetője szerint ez különösen abban a tekintetben figyelemreméltó, hogy utóbbiak a drágább termékek. A hazai élelmiszer infláció 40 százalék felett van, a sörök mégis „csak” 20 százalék körül drágultak – mondta Kántor Sándor.
Gyenge Zsolt
Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke ugyancsak beszélt a gazdasági kitettségről. A KSE adatai szerint a Magyarországon működő kis főzdéknek mintegy 10-15 százaléka zárt be végleg vagy átmenetileg az elmúlt időszakban.
Szerinte három fő stratégia látszik most, amely egyes kisüzemek túlélését jelentheti. Első a saját vendéglátó-hálózat kialakítása, másik lehetőség a kiskereskedelmi láncokba való bekerülés, harmadik pedig a fokozott jelenlét a sörfesztiválokon.
