Cikk megosztása
Mire kell odafigyelni sörfőzés során és milyen jellemző jegyek határozzák meg az American Pale Ale-t? Az Édes Érzés és a Fehér Nyúl Sörfőzde sörszemináriumán ezek a témák kerültek terítékre.
November 5-én startolt az Édes Érzésben megrendezett sörszeminárium melynek során a Fehér Nyúl Sörfőzde sörfőző mesterei kalauzolják végig interaktív előadás keretében a sörbarát hallgatóságot a sörkostolás és sörfőzés rejtelmein. Az első alkalommal Csepregi András és László Gergely előadásában az American Pale Ale jellegzetességeiről volt szó, valamint bemutatták, hogy mely összetevők hogyan határozzák meg ezeket a jellemzőket.
Először is mikor robbant be a köztudatba ez a sörfajta és melyik sörfőzde volt az elterjedésének úttörője? A válaszhoz a 80’-as évekig kell visszamenni, amikor is a Sierra Nevada Brewing Co. megalkotta saját Pale Ale-jét, amely enyhén citrusos, gyantás illattal és ízzel rendelkezik, pirítóskenyér-szerű lecsengéssel és ezt az előadás során volt is szerencsénk megtapasztalni.
A következő sör megkóstolása előtt betekintést nyertünk abba, mi adja a sörök testességét és alkoholtartalmát. Ez a malátában található szénhidrátoknak köszönhető. A malátában lévő keményítőt a maláta alfa és béta amiláz enzimei bontják a cefrézés során. A magas erjeszthető cukortartalomtól magasabb alkoholfok érhető el az erjesztés során, míg a nem erjeszthető cukrok a testességet határozzák meg.
A másodjára bemutatott sör a cseh Permon PAPA-ja volt, amelyen már intenzívebben lehetett érezni a gyümölcsös-gyantás ízt, kekszes/pirítós, kenyeres lecsengéssel.
És mitől keserű és mitől olyan aromás a sör? Mindkettőben fontos szerepe van a komlónak, de nem mindegy milyen komlót használunk és mikor adjuk hozzá a sörléhez. A komlóknak két típusa a keserűkomlók és az aromakomlók. Nevükből adódóan előbbiek a keserűségért, utóbbiak a kellemes illat és ízaromákért tehetők felelőssé. A keserű ízt a komló alfasav tartalma adja, és minél előbb adjuk hozzá a forralás során a sörléhez, annál keserűbb sört kapunk. Az aromakomlók pedig nagy mennyiségű monoterpenoid vegyületet tartalmaznak és a főzés végén szokás a sörléhez adni őket. De hidegkomlózáshoz is aromakomlókat szokás használni, mely egyre elterjedtebb módszer.
A következő sör a First Craft Beer Company APA-ja volt, melyben kevéssé érezni a jellegzetes citrusos, gyantás aromákat, ellenben enyhén csípős utóíz jellemzi. Majd utána egy kakukktojás is volt a kóstolók között, méghozzá a Fehér Nyúl Rafája, mely egy savanyított IPA. Különlegessége abból adódik, hogy a sör citromhéjjal készül, illetve Lactobacillus is kerül bele, amely más sörökben a higiénia hiánya miatt előkerülő hiba lenne, itt azonban üdítő savanykás ízt kölcsönöz a sörnek, barackos-citromos illata és íze mellé.
Aztán jött egy kis szakmázás, méghozzá, hogy hogyan lehet osztályozni a söröket szín vagy keserűség szerint, valamint mi is az a Balling fok? Előbbi kettőre van három betűből álló osztályozási rendszer. A színt az SRM (Standard Reference Method) skála alapján lehet meghatározni, melyben az APA színe 5-14-ig terjedhet, míg a keserűséget az IBU (International Bitterness Unit) értékéből lehet megállapítani, mely szerint az APA 30-45-ös értékű lehet. Végezetül a Balling fok a sörlé kezdeti szárazanyagtartalmát jellemzi, melynek értéke APA esetén 11,5-15% lehet.
A szeminárium vége felé haladva a Fehér Nyúl APA-ja volt a következő sör, mely szintén hozta a klasszikus APA-ra jellemző ízeket a citrusos, gyantás illattal és ízzel. Legvégül pedig László Gergely saját, otthon főzött APA-ját kóstoltuk meg, mely üdítően friss volt, és erőteljesen megvolt benne a száraz, pirítós utóíz.
Szeretnél hasonló érdekes és hasznos információkat hallani a kedvenc söreidről? Meg is kóstolnád őket? Még nem késtél el, hiszen vasárnap jön a következő sörszeminárium, téma pedig a sour sörök lesznek!
Szöveg: Szente László