Sörfőzdében testesült meg Csempeszkopács varázsereje

Írta: Rutkai Vera

2021-09-17 | 06:17 Magazin

Fotó: Krenner Beer Facebook

Szeptember 11-én ünnepelte első születésnapját a Vas megyei kis faluban, Csempeszkopácson működő sörfőzde a Krenner Brewery. Az eseményre családi rendezvénnyel készült a főzde csapata, ennek apropóján látogattuk meg őket. Az egyik tulajdonossal és a sörfőzővel beszélgettünk, Krenner Balázzsal.

Kezdjük az előtörténetetekkel. Hogyan lettél sörfőző?

Krenner Balázs: Elég kalandos története van annak, hogyan kezdtem el sört készíteni itt a faluban, ugyanis pályaelhagyó építőmérnök vagyok. Mondhatjuk, hogy egy véletlennek köszönhető az, hogy mélyebben beleástam magam a sörfőzés világába: egy térdszalag műtét miatt több hétre kórházba kerültem, így volt időm sörös szakirodalmakat bújni, aminek hatására megszületett a motivációm arra, hogy otthon, hobbi szinten elkezdjek sört készíteni. Egy idő után minden szabadidőmet ennek szenteltem.

Mivel kétlaki életet éltem Budapest és Csempeszkopács között, a sörök nagy részét itthon főztem le, de a pesti negyedik emeleti lakásban is voltak sikereim. Egy idő után azt éreztem, hogy az így előállított sörök sem képesek oltani tudásszomjamat, így még jobban belevetettem magam a témába. Volt szerencsém külföldön megtapasztalni egy egészen más sörkultúrát, mint amit addig itthon láttam és az ottani sörfőzési hagyományok is nagy hatást gyakoroltak rám. Kettő itthoni sörfőzdében is dolgoztam, mielőtt a szülőfalumban belevágtam a jelenlegi munkámba.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Beerporn magazin (@beermagazin) által megosztott bejegyzés

Mi volt a motivációtok, a kezdeti alapkoncepciótok, ami mentén megnyitottátok a főzdét?

Krenner Balázs: Azt látjuk, hogy az itthoni kocsmakultúra a nyugat-európaihoz képest meglehetősen gyerekcipőben jár. Részben ez a megfigyelés motivált minket abban, hogy egy falusi sörfőzde megnyitásával egy magasabb szintre emeljük a sörfogyasztás hazai színvonalát.

Csempeszkopácsnak van egy olyan mágikus ereje, hogy képes megtartani a fiataljait, sőt másokat is bevonz az ifjabb generációból. Szívesen jönnek ide az emberek és szeretik ebben a miliőben eltölteni a szabadidejüket. Azt gondolom, hogy a sör egy nagyszerű eszköz lehet arra, hogy ebben a kellemes vidéki környezetben összehozza a barátokat, a családot s mintegy közösségkovácsoló erővé nője ki magát. Az utóbbi egy év tapasztalatai abszolút pozitívak. Sikerült ezt a kis települést egy elég széles réteggel megismertetnünk, fellendítenünk a falusi turizmust.

Az üzleti tervünk nem az, hogy felkerüljünk a multik polcaira, éppen ellenkezőleg, elsősorban egy lassú, óvatos ütemű emelkedés a stratégiánk. A mennyiségi gyártásütem egy induló vállalkozásnál nagy eséllyel kontraproduktív lehet. Ha nem ismerik a terméket, csak hosszú hónapok után fogják leemelni a polcról, amikor már jelentős minőségromlás történt, így az adott termék nem lesz kelendő. Először helyben szeretnénk nevet és vevőközönséget szerezni, hogy utána egy szélesebb piaci réteget is megcélozhassunk.

Fotó: Krenner Beer Facebook

Hogyan érintett titeket a járvány miatti leállás?

Krenner Balázs: A bezárások miatt igazából ez az első egy év valójában csak öt aktív hónapot jelent. A téli leállás idejét arra fordítottuk, hogy kialakítsuk a kóstolóteret. Emellett magával a sörfőzéssel teljesen nem álltunk le, elvitelre akkor is termeltünk.

A nyári megnövekedett forgalom alatt az a pozitív csalódás ért minket, hogy nem igazán tudunk annyi sört palackozni, amennyire jelenleg igény volna, ugyanis a lefőzött sör körülbelül nyolcvan százalékát helyben megisszák a vendégek. A főzde területén vendégházat üzemeltetünk, ahova nagyobb létszámú baráti társaságok is szép számmal betérnek. Sörkóstoló, sörvacsora programokkal tudjuk emlékezetesebbé tenni az itt eltöltött időt.

Mik a további terveitek?

Krenner Balázs: A megnövekedett igények kiszolgálása érdekében mihamarabb szeretnénk a termelést fokozni. Ehhez első körben a humánerőforrás hiányunkat kell megoldanunk. Jelenleg négyen vagyunk aktív tagok ebben a vállalkozásban, Hirmann György, Ördög Gábor, Varga Dávid és jómagam, de egyelőre még egyedül én végzem teljes állásban. A távlati célunk nyilván az, hogy a többiek is feladhassák a főállásukat. Most arra keresünk embert, hogy a palackozásban és egyéb egyszerűbb feladatok elvégzésében tudjon nekem segíteni.

A közeljövőben a főzdébe egy melegvizes tartály beépítését tervezzük, az egyes folyamatokat szeretnénk gyorsabbá tenni, a palackozónk betáplálásán szeretnénk még változtatni. Van egy borospincénk, amit a spontán erjesztésű sörök fahordóinak tárolására szeretnénk használni. Illetve a jövő szezonra szeretnénk már egy kitelepülő autót vagy utánfutót beszerezni, amivel méltóképpen meg tudunk jelenni a külsős eseményeken.

Fotó: Krenner Beer Facebook

Csomagolás tekintetében mi az üzletpolitikátok?

Krenner Balázs: Készülünk a vegyes csomagolási technikákra, bizonyos söreinket szépen lassan szeretnénk inkább aludobozban forgalmazni az üveg helyett. A helyi igények kielégítésére a csapolt sörök esetében nagyon szemezünk az egy- és kétliteres csatos üvegekben történő sörárusítással. Itt vidéken ez az üvegvisszaváltós rendszer könnyebben kivitelezhető, az emberek nyitottabbak rá. A hordók esetén mivel a főzde egy meglévő istállóban lett kialakítva, a tisztító berendezés már nem fér el, éppen ezért egy belga cég termékét, az Ecodraft-ot használjuk. Ennél a terméknél a hordó belsejében van egy aszeptikus műanyag zsák s miután kifogyott a sör, csak ezt a zsákot kell kicserélni, ez egy fokkal környezetkímélőbb megoldás. Tudtunkkal ez idáig mi vagyunk a cég egyedüli magyar partnere, de egyelőre pozitívak a tapasztalataink ezzel a hordórendszerrel.

Ezek mellett a környezet tudatos magatartás jegyében az indulás óta hanyagoljátok az egyszerhasználatos műanyag poharakat…

Krenner Balázs: Az első nagyobb rendezvényünkön betétdíjas Krenneres kehelybe és korsóba csapoltuk a söröket, a mai szülinapra pedig újrapohárral készültünk, de látjuk, hogy vannak olyanok, akik hozták magukkal mára is az üvegpoharunkat vagy a korsónkat. Eddigi tapasztalataink alapján a fogyasztók partnerek ebben a környezetkímélőbb módszerben.

Mely sörökkel indítottatok? Mi a jelenlegi palettátok?

Krenner Balázs: Két fajta megközelítéssel dolgozunk. Mivel Vas megyébe még nem gyűrűzött be igazán a kraft sör és kisüzemi sörforradalom, a vendégeink egy részét még tudatosan edukálnunk kell. Éppen ezért nem a legextrémebb sörfajtákkal nyitottunk. Az ismertebb típusok gyártásával párhuzamosan próbálunk a kevésbé közismert fajtákkal is kísérletezni. Az első szortimentünk egy pilsből, egy klasszikus bajor búzasörből (ami kicsit erősebbre, 6 százalékosra van főzve), egy nem túl extrém NEIPA-ból és egy 4,5 százalékos session IPA-ból állt, utóbbi kettő saját ízlés alapján lett kialakítva. Ezen felül később megszületett egy málnás berliner weisse, mely nem az itthon megszokott sziruposan édes gyümölcsös sör.

Fotó: Krenner Beer Facebook

Próbáltok arra törekedni, hogy minél jobb viszonyt ápoljatok a helyi kistermelőkkel?

Krenner Balázs: Igen, folyamatosan építjük a kapcsolatrendszerünket, ugyanis célunk, hogy helyi termelőktől szerezzük be az alapanyagokat. A málnás sörünk azért is jött ki később, mert csak hónapok múlva találtunk olyan termelőt, aki nagyobb mennyiségben tudott nekünk szállítani.

Tavasszal egy szezonális sörrel sikerült előrukkolnunk, amikor nagyobb mennyiségű bodzavirághoz sikerült hozzájutnom. Számomra éppen ez az izgalmas a sörfőzésben, hogy egy hirtelen adódott lehetőségből milyen receptúrát tudok kihozni.

A mai rendezvényeteken debütál legújabb sörötök, a spontán erjesztésű ribizlis gose. Mint sörfőzőt, mi vonzott ennek a típusnak a megalkotásában?

Krenner Balázs: Készítettünk egy hűtőkádat (coolship) a spontán erjesztéshez, amiben végbe mennek azok az izgalmas folyamatok, ami miatt érdekelt ez az irány. Rengeteg minden befolyásolja az erjedést irányító mikroflórát, így minden erjesztés más és más. Ez a mostani gose-t még acélhordóban érleltük, de azóta sikerült tölgyfahordókat beszereznünk, úgyhogy a következő erjesztést és érlelést sikerülni fog teljesen autentikus módon végeznünk. Nagyon várom már azokat az időket, amikor a különféle érleléseket kedvem szerint társíthatom. Éppen, amikor a coolship kipróbálása zajlott, szólt nekem az egyik helyi gazda, hogy van kilencven kiló ribizlije, ezért került ez a gyümölcs a kísérleti gose-ba. Meglepetésünkre a mai vendégsereg szép számmal kéri a legújabb sörünket is, úgy tűnik, sokkal nyitottabbak, mint azt elsőre gondoltuk.