Prémiumspirálba húzta a sörgyártókat a járvány

Írta: Knap Gábor

2021-12-21 | 10:47 Hírek

Fotó: Unsplash/Louis Hansel

Évek óta látjuk, ahogyan a prémium kategóriák felé fordul a sörpiac Magyarországon is. És ezt még a Covid sem tudta megváltoztatni, sőt! Tényleg radikálisan csökken az alsópolcos sörök aránya, vagy csak ügyes kommunikációs trükkről van szó?

A Budweiser Csoport előrejelzése szerint Nagy Britanniában 2025-re a sörfogyasztás 70 százaléka a prémium vagy a szuperprémium kategóriából kerül majd ki. A fogyasztók által legjobb minőségűnek, vagy inkább legértékesebbnek tartott kategóriák népszerűségének növekedése pedig a hírek szerint itthon is jól látható: a Sörszövetség adatai szerint a szuper prémium sörök forgalmában 18 százalékos volt a bővülés idén az első háromnegyed évben.

A Budweiser kutatása szerint a járvány csak ráerősített arra, hogy a vásárlók az ismert és megbízható márkákat keresik. A sörgyártó a Nielsen adataira hivatkozva a szuperprémium kategóriát a briteknél a legjobban növekvő szegmensnek tartja. Kimutatták, hogy a prémium és a szuperprémium sörök a teljes volumennek csaknem a 62 százalékát teszik ki.

Oké, de mitől lesz a sör (szuper)prémium?

Nos, ez jó kérdés, mert nehéz rá egyértelmű választ találni. Ha a magukat tudatos fogyasztóknak tartó sörisszákat kérdezzük, bizonyára olyan válaszokat kapunk, ami az összetételre, a gyártás helyére és persze magának a márkának a presztízsére, illetve árára vonatkozik. Ám ez nem ilyen egyértelmű.

Ezeket a kategóriákat a nagy sörgyártók használják, a kicsik – sokszor már csak az árak miatt – nem kell, hogy ilyen képletes polcokra helyezzék a termékeiket: a legtöbbük a szuperprémiumban focizik és egyre kevesebben akarnak olcsó kézműves sörrel próbálkozni.

A nagy piaci szereplők között az efféle osztályozás pedig egy nagyon komoly verseny része, hiszen a gazdaságos, a prémium, vagy a szuperprémium termékeknek nem ugyanaz a vevőjük, egészen más az irányukban tanúsított érdeklődés, és persze az árszint is.

A versenynek pedig része a titkolózás és a folyamatos reakció egymás lépéseire. Vagyis a piac ebből a szempontból is állandó mozgásban van. Az Alkoholinfón közzétett, 2018-as csoportosítás ugyan irányadó lehet, de ott is számos olyan terméket fogunk találni (főleg a gazdaságos kategóriában), amelyek már nincsenek is a piacon, és olyat is, ami már azóta minden bizonnyal másik szegmensben található.

Tehát nincsen pontos szabályozása annak, mitől kerülhet egy-egy sör mondjuk a szuperprémium szegmensbe, ráadásul ha szétnézünk a nemzetközi piacon, könnyen találhatunk olyan márkákat, amelyek pozicionálása országonként eltérő. Az viszont valóban jól látszik, hogy a cégek egymás lépéseire adnak válaszokat, és adott esetben egymást húzhatják a prémium irányba – épp ez történt (és várhatóan történik majd) Magyarországon. Ennek legfőbb oka a korszellem mellett pedig épp a koronavírus okozta recesszió. Ezalatt bebizonyosodott ugyanis, hogy a szuperprémium termékek tűnnek leginkább válságállónak. Emiatt az ipari szereplők a saját márkatermékeiket igyekeznek kivonni a gazdaságos kategóriából és magasabb polcra tenni, jobb árszintet és minőséget keresve. Ezt a folyamatot pedig igencsak felgyorsította a Covid. Ha ez így megy tovább, az olcsó sörök ligájában pár év múlva tényleg csak a nagy áruházláncok sajátmárkás termékei játszanak majd.