Újabb és újabb rekordokat döntenek a hazai sörárak, és a drágulásoknak még korántsem vagyunk a végén. Milyen hatásai vannak a drágulásnak, és mikor mérséklődhet az infláció?
Magyarországon, a KSH adatai szerint a „világos sör” átlagára 2021-ről 2022-re 17 százalékkal, a „minőségi söré” pedig 15 százalékkal emelkedett. Ez, a normál helyzetben is jelentős drágulás azonban eltörpül amellett, ami az utóbbi hónapokban valósult meg az élelmiszer- és söriparban, és amely várhatóan velünk marad még egy darabig.
A sörgyártók árrendezéseinek hagyományos ideje egyébként a január. Korábban ebben a hónapban történtek az árkorrekciók, és voltak olyan évek, amikor lényegében nem kellett a szezonban komolyabban belenyúlni az árképzésbe. Ez sajnos megváltozott, hiszen 2022-ben a legtöbb gyártó többször is kénytelen volt emelni a termékeinek árain. Ennek az általános gazdasági helyzet mellett egyébként az is oka volt, hogy a kormány 2022. július 1-jétől kiterjesztette a sörre a jövedéki adót és a népegészségügyi termékadót.
Korábban a januári áremelkedést 10-25 százalék köré váró becslések beigazolódni látszanak, és tovább fokozódhat a „lefelé vásárlás” jelensége is, vagyis, hogy az adott termékkategóriából az olcsóbb árucikkeket választják a fogyasztók.
A Sörszövetség adatai szerint már az ősz folyamán nőtt a gazdaságos termékek iránti igény (10 százalékkal), eközben pedig csökkent a prémium termékek eladásainak növekedése.
Mérséklődő fogyasztás
A gazdasági nehézségek miatt a vásárlók tehát egyre inkább az olcsóbb termékekhez nyúlnak, aki pedig megmarad a prémiumnál, sok esetben kevesebbet fogyaszt. Ez egyébként tovább fokozza a hazai kisüzemi piacon tapasztalható bizonytalanságot is: a sörfőzdéknél jelenleg a hagyományosan gyenge év eleji eladásoknál is csekélyebb forgalom tapasztalható.
A British Beer and Pub Association adatai szerint hasonlók a trendek Nagy-Britanniában is, ahol szintén kevesebb sört vásárolnak és/vagy olcsóbb termékeket választanak a fogyasztók. A szervezet nyilvánosságra hozta, hogy a britek 7,1 millió hordó sört vásároltak a tavalyi év harmadik negyedévében, ez pedig éves szinten 2,6 százalékos csökkenést jelent. A mérséklődő fogyasztás pedig tapasztalható többek között Spanyolországban és Franciaországban is.
Oké, de hol az infláció vége?
Gazdasági szakemberek szerint az árak emelkedésének üteme az év végére jó esetben negyedére is csökkenhet. Ez az idén decemberi 23–25 százalékos inflációból kiindulva egyébként még mindig 7-8 százalék, de ennél nincsen optimistább becslés.
A banki elemzők várakozásai szerint igen sokféle forgatókönyv lehetséges. Ezek alapján elképzelhető, hogy tavasszal tetőzik a pénzromlás (23-25 százalékkal), utána következhet enyhülés, más elemzők ezt csak 2024 elejére várják.
