Cikk megosztása
A magyarországi komlótermesztésről tartottak beszélgetést kedden a KEG Sörművházban, ahol nem csak a kisüzemek képviseltették magukat, hanem az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen komlótermesztésbe fogó Heieneken Hungária tapasztalatairól is szó esett. Lesz újra Magyarországon komolyan vehető komlótermesztés?
A Reczer Gábor vezetésével megtartott beszélgetésen három termesztő vett részt: a váli Uradalmi Sörmanufaktúra, a kiskunhalasi Hopfanatic Brewery és a Heineken Hungária, valamint a friss komlós söröket az uradalmiakkal közösen készítő Monyo Brewing.
Vigh Dávid és Kaszap Gábor, az Uradalmi Sörmanufaktúra színeiben elmondta, azért kezdtek bele a hazai komlótermesztésbe, mert semmilyen magyar alapanyag nem volt a söreikben – ezen szerettek volna változatani. Nagyban pedig ez motiválta a Heinekent is, míg Kiss Tamás, a Hopfanatic Brewerytől arról beszélt, hogy ők 50 tő Cascade és 50 Chinook „komlópalántát” kaptak, azokkal kezdték meg a munkát a főzde melletti területen. És ha már a fajtákról esik szó, Válon, az Uradalmi Sörmanufaktúránál Magnum, Northern Brewer, Chinook, Cascade, Centennial, valamint a magyar Bácskai komlókkal dolgoznak, Kastélyosdombón, a Heineken támogatásával létrejött ültetvényen Saazer, Perle és Chinook nő.
Utóbbi területen idén volt az első szüret. A „szűztermést” nem használták fel, hiszen a minőség és a termésmennyiség várhatóan jövőre lesz az igazi. No, és még a feldolgozó technológia is csupán készül a somogyi faluban – mondta Gebri Anna, a Heineken Hungária PR-vezetője.
A termés azonban bizakodásra ad okot, annyira, hogy az Agrárminisztérium bejelentette, a jövőben támogatja majd a komlótermesztést. Ez az információ ugyan már néhány hetes, de szemmel láthatóan megmozgatta a keddi beszélgetés hallgatóinak fantáziáját. Egészen pontosan arról van szó, hogy az Agrárminisztérium egy idén októberben benyújtható pályázat keretében hektáronként hatmillió forintos állami támogatást nyújt a vállalkozóknak, hogy komlót termesszenek.
A pénz azültetvény létesítéséhez szükséges talaj-előkészítésre, alaptrágyázásra, valamint a komlóültetvény támrendszerének és öntözési rendszerének kialakítására használható fel, összesen százmillió forintot szán erre a tárca.
Kérdés, hogy a pályázóként igényelhető hektáronként hatmillió, összesen legfeljebb nyolcmillió forint mire lehet elég, ugyanis a komlótermesztésnek a telepítésen kívül számos komoly költsége van – nem véletlen, hogy a sör egyik legdrágább alapanyagáról van szó.
Az Uradalmi Sörmanufaktúra tapasztalatai szerint egyetlen komlónövény feldolgozása, vagyis a támrendszerről történő levágás, illetve a komlótobozok leszedése kézzel, kb. másfél óra. Olyan mennyiségben, amilyenben Válon, vagy a Hopfanaticnál, Kiskunhalason termesztik a növényt, kivitelezhető a kézi szüret, de nagyobb mennyiségű komlónál minden bizonnyal szükséges a gépesítés, amelynek ára sajnos jócskán túlmutat a pályázható összegen.
Németh Antal (Monyo Brewing) szerint egyébként akkor sem lesz könnyű helyzete a majdani komlótermesztőknek, hogyha leküzdik a technikai akadályokat. Elmondta, hogy itthon nincsen igazi hagyománya és piaca a komlónak, tehát ezt még meg kell teremteni, amire jó kezdeményezés a Heinekené, akik a saját maguk által támogatott komlóföldről felvásárolják majd a termést. Ha viszont komoly – pláne, ha nemzetközi hírű – komlótermesztővé válna Magyarország, ahhoz Vigh Dávid szerint még számos feltételnek kell(ene) teljesülnie, így az évről évre megújuló kínálat megteremtésének, komlókutatói hálózat megteremtésének, és annak, hogy a szakemberek folyamatosan dolgozzanak a növény nemesítésén.