Cikk megosztása
Részletes tanulmányt készített a GKI Gazdaságkutató Zrt. a kisüzemi sörfőzdék helyzetéről. Az adatokból jól látszik, hogy nőtt a kisüzemi sörök értékesítése, de továbbra is sok az akadály a „kicsik” fejlődése előtt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2017 decemberében a legnagyobb kisüzemi sör gyártókkal interjút készítetett. A kisüzemi sörfőzdék növekedése az utóbbi években gyorsult, ám számos akadály nehezíti helyzetüket. A kutatásunk és elemzés során a GKI négy fő megállapítást tett.
Csak 2 százalék
2017-ben a kisüzemi sörértékesítés jelentősen nőtt, ám az összesített nettó árbevétel továbbra is minimális, alig több mint teljes sörpiac 2%-a. Az értékesített magyarországi kisüzemi sörök esetében piacvezető a Csíki Sör, amely 2017-ben a teljes magyarországi kisüzemi sörpiac értékesítésének 35%-át adta. A fennmaradó részen néhány import márka mellett közel 60 sörfőzde osztozik – írják.
Munkahelyeket teremthetnének
A GKI szerint annak ellenére, hogy a hazai kisüzemek a hazai gyártás nettó árbevételének 2%-át adják, foglalkoztatási hatásuk jelentős: a teljes söripari foglalkoztatás megközelítőleg 10%-a hozzájuk köthető. A mutatók alapján jelentős munkahelyteremtési potenciál feltételezhető a kisüzemek további fejlődése esetén. (Ez egyébként összecseng azzal, amit a Brewers of Europe statisztikája mutat, vagyis azokban az országokban, ahol több a kisüzemi sörfőzde, többen is dolgoznak adott mennyiségű sör elkészítésén, mint ott, ahol a multik túlsúlya jelentősebb.)
Termelésbővítésbe kezdenének, ha…
A szervezet által megkérdezett kisüzemek jövőbeli növekedésük két legfontosabb akadályaként nem gazdasági, hanem alapvetően jogi tényezőket ítélték a legjelentősebbnek: a multinacionális vállalatok kizárólagos szerződéseit a sörcsapokra, illetve a multinacionális vállalatok szerződéseit a kiskereskedelmi egységekkel. Valamennyi megkérdezett kisüzem termelésbővítésbe kezdene, ha megszűnnének a multinacionális cégek kizárólagos szerződései a vendéglátó egységekkel, illetve megszűnne más gyártók versenykorlátozó tevékenysége.
A felmérés alapján a kisüzemek növekedése a jelen piacon jogi tényezőkkel korlátozott, és ezek a válaszok versenyjogilag is igen aggályos piaci körülményekről tanúskodnak a sörpiacon. A Gazdasági Versenyhivatal korábban már foglalkozott ezzel a témával, és hasonló aggályokat fogalmazott meg.
6 ezer új munkahelyet hozhatnak létre
Egy szimuláció alapján kiemelkedően pozitív makrogazdasági hatások mutathatóak ki, amennyiben a kisüzemek növekedésben rejlő gazdasági potenciál érvényre jut. A modell szerint a magyarországi kisüzemek megközelítőleg 6 ezer új munkahelyet hozhatnak létre a következő években és a magyar állam adóbevétele éves szinten 5 milliárd forinttal nőhet, annak ellenére, hogy a kisüzemek kedvezményes jövedéki adót fizetnek. A GKI azt írja, hogy az új munkahelyeknek további pozitív hatásuk is lenne, azt azonban ezúttal nem vizsgálták.
A részletes tanulmány itt érhető el.