A söriparban a legnagyobb problémát jelenleg a gyártási költségek elszaladása okozza. A legdurvább áremelkedés tavaly év végén volt. Íme a számok!
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány magyar söripart elemző írása összegyűjtötte a legfontosabb számokat, amelyek ismeretében láthatjuk, milyen piaci folyamatok zajlanak itthon a szegmensben.
A 2021-es adatok szerint a hazai nagy sörgyárak (Dreher, Soproni Sörgyár, Borsodi és Pécsi Sörfőzde) együttes értékesítése 6 370 millió hektoliter volt, ami 3,1%-kal több mint az előző évi. A hazai termelés 5 568 millió hektoliter volt, ami 3,5%-os növekedést jelent 2020-hoz képest.
Persze 2020-hoz képest nem volt nehéz növekedni, hiszen akkor a koronavírus járvány miatti korlátozások rettenetes hatással voltak a gyártókra. Alkalmak, összejövetelek, rendezvények híján visszaesett az egyéni fogyasztás.
Ekkor szaladtak a leggyorsabban az árak
Jelenleg a fő probléma a gyártási költségek elszállása, amelyről a gyenge forint mellett az energiaárak tehetnek. Emiatt jelentő az emelkedés a fogyasztói átlagárakban is.
Leginkább tavaly év vége és idén év eleje környékén lettek drágábbak a sörök (ami egyébként is egybe esik a sörgyárak általános árkorrekciós gyakorlatával – a szerk.). 2022 decemberében egy 0,33-0,5 literes palackozott világos lager átlagosan 308 forintba került, egy hónappal később már 663-ba.
A másik vizsgált kategória, a „felsőerjesztésű vagy búzasör” esetében még jelentősebb volt a drágulás: a 2022 decemberi átlagárról (351 Ft) januárra 819 forintra nőtt. Összességében az elemzés szerint az elmúlt 5-8 év során átlagosan 40%-kal került többe egy-egy palack sör, mint korábban.
Mi újság az exporttal?
Fotó: Freeimages.com
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány anyaga szerint 2010-2018 között a belföldi értékesítés volumene fokozatos növekedésben volt, az export azonban visszaesett. 2018-ban aztán a belföldi értékesítés kezdett csökkenésbe, a kivitel viszont élénkült.
A 2021-es adatok szerint főként az Európai Unió tagállamaiba érkeznek magyar sörök (az export több mint 80 százaléka), illetve – alacsonyról ugyan, de – növekszik a kelet-ázsiai kivitel. Kínába 2014-ben a magyar export 0,71 százaléka érkezett, 2021-re ez több mint 10 százalékra nőtt. Ettől elmaradó, de ugyancsak növekvő tendenciát mutat a Dél-Koreába exportált magyar sör mennyisége is.
Ami pedig a környéket illeti: főként Csehországba (!), Horvátországba, Szlovákiába és Romániába exportálunk sört. A behozatal forrása a jelentés szerint leginkább Lengyelország (több mint minden negyedik importált sör), Csehország, Németország és Belgium.
