Cikk megosztása
Hatalmasat zuhant a magyar sörexport a tavalyi év során. Annyira megnövekedtek a hazai költségek, hogy a legnagyobb piaci szereplők úgy tűnik, inkább külföldre viszik a gyártást.
Bár a magyar sörgyártók éveken át folytatott, több milliárd forintos technológiai és termékfejlesztési programjainak nyomán a hazai termékek minősége világszinten is a legjobbak közé tartozik, a növekedő termelési költségek és az élesedő nemzetközi verseny kihatottak az exportra, amely tavaly a felére esett, csak 184 ezer hektoliter volt. Erről a Magyar Sörgyártók Szövetsége tájékoztatta az MTI-t.
Ez az adat a hazai gyártás versenyképességének látványos romlását jelzi. Úgy tűnik, a víz, az energia, a munkaerő, stb. költségei annyira magasak itthon, hogy a nagy cégeknek már érdemes külföldön gyártaniuk. Erről tanúskodik a sörimport jelentős, 20 százalékkal megnövekedett mértéke, ami 2024-ben összesen 767 ezer hektolitert jelentett.
Folytatódik az alsó kategóriás sörök visszaszorulása
A szövetség által közzétett friss adatok szerint az öt legnagyobb gyártó által itthon főzött sör mennyisége 2024-ben 3,3 százalékkal csökkent, 33 ezerrel maradt el az évi ötmillió hektolitertől.
A jelentésből az is kiderül, hogy a belföldi forgalomban stabilizálódott a szuperprémium és prémium sörök aránya, melyek együttes forgalma elérte a 31,4 százalékot, összesen 1,742 millió hektoliter volt. A középkategória is stabilan teljesített, 54 százalékos aránya 2,993 millió hektolitert jelentett, míg az alsó kategóriás termékek aránya 2024-ben is tovább csökkent. Utóbbi szegmens az öt legnagyobb gyártó forgalmának csak 7,1 százalékát adta tavaly, ez mintegy 396 ezer hektoliter.
Az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú termékek 427 ezer hektoliteres forgalma is újra növekedést mutatott, arányuk 8,1 százalékra emelkedett a teljes forgalmon belül, köszönhetően az ízesített alkoholmentes sörök 24 százalékos forgalmi növekedésének, melynek hátterében feltehetően az egészségtudatos és felelősségteljes fogyasztás folyamatos térnyerése áll – mondta Kántor Sándor.
Hajszálnyival több hordós sör fogyott
A fenntarthatóság szempontjából legkedvezőbb csomagolás, a hordós kiszerelés 2024. évi forgalma 394 ezer hektoliter volt, 2,1 százalékkal nőtt, míg a hasonlóan környezetbarát, újratölthető üvegcsomagolásban értékesített sörök volumene már csak a 2018. évi érték felét, mindössze 725 ezer hektolitert ért el.
Tavaly nőtt a legkedveltebb kiskereskedelmi kiszerelés forgalma: a 4 millió hektoliter dobozos sör 72 százalékra emelte e csomagolás arányát a teljes belföldi sörforgalomban. Az egyutas, nem újratölthető üveges sörök – melyek jellemzően a prémium termékek kiszerelései – forgalma 6,9 százalékkal nőtt, elérte a 239 ezer hektolitert. A gazdaságos kiszerelésre jellemző PET-palackban értékesített sör volumene 5,5 százalékkal 281 ezer hektoliterre csökkent.
A sörszövetség összesítése szerint az öt legnagyobb sörgyártó költségvetési befizetései 2024-ben 6,8 százalékkal 95,9 milliárd forintra nőttek, a forgalom növekedésének mértékénél jóval nagyobb arányban.
Emellett a magyar sörgyártók további 4,5 milliárd forinttal járultak hozzá a hulladékgazdálkodást működtető MOHU bevételeihez, ami dobozonként közel 10 forintot jelentett 2024-ben, a sörök átlagos polcárában. A jövedéki adó 42,7 milliárd forintot, az áfabefizetés 45,3 milliárd forintot tett ki az öt legnagyobb gyártó részéről 2024-ben.
Az iparág közvetlenül foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma tovább nőtt az öt legnagyobb magyar gyártónál, és 2024-ben elérte az 1646 főt. A teljes söripar az Oxford Economics szerint Magyarországon összesen 33 ezer ember számára nyújt stabil, biztos foglalkoztatást közvetlenül a gyártás vagy közvetetten a termékek kereskedelme és a vendéglátás területén.