Cikk megosztása
A januártól szeptemberig tartó időszakban 2020-hoz képest 1 százalékkal nőtt a hazai sörforgalom, a járvány előtti, 2019-es szinttől még bő 5 százalékos az elmaradás. Ezt Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója mondta a Világgazdaságnak.
Az öt legnagyobb magyar gyártó (a Borsodin, a Carlsberg, a Dreher, a Heineken Hungária és a Pécsi Sörfőzde) itthoni értékesítése 5,3 százalékkal maradt el 2019 hasonló időszakától. A legnagyobb visszaesés – nem meglepően – a HoReCa-szektorban volt. A hordós sör forgalma majdnem 30 százalékkal csökkent ebben az időszakban.
A szövetség igazgatója a lapnak elmondta: az idei második fél évben az energia, a logisztika, az alapanyagok és a csomagolóanyag terén ugrásszerű áremelkedéssel szembesültek a gyártók, illetve jelentős a költsége a megnövekedett higiéniai követelményeknek való megfelelésnek is.
Egész Európában érzékelhető közben a fogyasztói attitűd változása, amely leginkább abban jelentkezik, hogy a vendéglátást korábban igénybe vevő vendégek jelentős része újabban inkább otthon fogyasztja el azt, amit korábban az éttermekben, sörözőkben. Emiatt nő a kiskereskedelmi forgalom aránya a HoReCa-szektor rovására.
Kántor Sándor tájékoztatása szerint a január-szeptemberi adatok alapján a tavalyi évet 1 százalékkal haladja meg az öt legnagyobb magyar gyártó idei, 4539 ezer hektoliteres forgalma, ami 5,5 százalékkal marad el a 2019-es szinttől.
Növekszik viszont a szuper prémium sörök forgalma, ott 18 százalékos a bővülés, és a kivitel is élénkül. Az első kilenc hónap számai 21 százalék feletti emelkedést mutatnak.
A sörszövetség vezetőjének összegzése szerint a járvány hatása igen jelentős volt a söriparra. A teljes belföldi sörforgalom 2019-ben még kb. 7124 ezer hektoliter volt, ez 2020-ra 6198 ezer hektóra olvadt. Az eddig látható idei adatokból pedig arra lehet következtetni, hogy az értékesítés bő 5 százalékkal alacsonyabb a 2019-esnél. Várhatóan pedig a jövő évben sem lesz kolbászból a kerítés, hiszen az alapanyagok és az energia árai is drasztikusan növekednek, illetve az egyes szektorokban tapasztalható munkaerőhiány már most óriási erőfeszítéseket követel a magyar termelőktől.