Barna sör

2016-01-25 | 13:43 Sörszótár

Hazánkban igen leegyszerűsödött a sörök csoportosítása, a nem szakmabeliek általában csak a világos, illetve a barna felosztást ismerik. Az angolszász területeken jól meghatározhatóan elkülönítik a portert, stout-ot vagy a brown ale-t. Általánosságban annyit elmondhatunk, hogy a barna sörök magasabb eredeti extrakt- és alkoholtartalmúak, mint világos testvéreik. (Kivételnek persze felhozhatjuk Csehországot, ahol nagyon sokfelé főznek „lazább” barna söröket is.) Ezért a régi sörivó hagyományokkal rendelkező országokban a barna sör elsősorban a téli időszak itala, vagy pedig a nehéz fizikai munkát végzőké. Példa gyanánt megemlíthetjük az angol portert, ami már a nevével is árulkodik, ugyanis teherhordót, trógert jelent.

A kilencvenes években még Magyarországon is lehetett kapni Nektár néven magas energia- és alacsony alkoholtartalmú, édes barna sört, melyet kifejezetten szoptatós anyák számára ajánlottak. A barna söröket kizárólag sötét színű, úgynevezett müncheni típusú malátából készítik, amelynek az aszalási hőmérséklete kb. 20-30 °C-szal magasabb (100-110 °C), mint a világos típusé. Azonban bármilyen sötét malátát használunk is, a barna sörök szokásos sötétbarna színét nem érhetjük el festő, illetve karamellmaláta használata nélkül.
Ahol kevés barna sör fogy, ott nem főznek külön barna sört, hanem fejtéskor tesznek a szállító hordóba kimért mennyiségű festőanyagot, és rátöltik a világos sört. A festett sört a barna sör jellegzetes ízének hiányán kívül arról is fel lehet ismerni, hogy habja fehér, míg az igazi barna söré kissé barnás.

Forrás: Kovács Gábor-Vétek György: Sörtéka, Aréna 2000 Kiadó, Budapest, 2008

Címkék: