Az Oettinger itthon is jól ismert márka az alsópolcos szegmensben. A cégcsoport egyik, évi 1,3 millió hektolitert termelő üzemét zárja be, amely a Magyarországra történő szállításokat is befolyásolhatja.
Még mindig 14 millió hektoliterrel marad el a globális sörpiac a covid előttitől, és brutálisan koncentrált a sörgyártás. A legnagyobb 40 cég adja a Föld sörtermelésének csaknem kétharmadát.
A 19. század végétől egészen a szocialista korszakig mutat be plakátokat a Dreher történetéből a cég reklámtörténeti kiállítása, olyanokat is, amelyeket még soha nem láthatott a közönség.
Két évig nem tartották meg a Sziget Fesztivált, így a 2019-es árakkal lehet összehasonlítani az ideieket. Innen nézve pedig sosem látott drágulás tapasztalható: kb. harmadával nő a sör ára.
Legkevesebbet Spanyolországban kell fizetni a Michelin-élményért, ott fejenként 20 euróból kijön, de Budapesten sem kell sokkal mélyebben a zsebekbe nyúlni.
Bizony nem csak a nagy sörös cégek kezdtek el üdítő szerű italokat készíteni, hanem az üdítőital piac is kacsintgat az alkoholos termékek felé. A két óriás összefogásával pedig valami olyan történik, amire eddig még nem nagyon volt példa.
Lassan, de biztosan élénkül Európában a sörturizmus, amely épp olyan vonzó lehet a téma iránt érdeklődők számára, mint a borvidékek, pincészetek meglátogatása. Vannak olyan országok, ahol már külön turisztikai programok foglalkoznak a kérdéssel.
Valószínűleg dietilénglikol került a brazil Belorizontina márkájú sörbe, amelyet nem hívott vissza kellő odafigyeléssel a gyártó. A mérgezésnek 10 halálos áldozata van.
František Horák nélkül nem lenne ismert sörmárka a Svijany. Ő volt az, aki az 1990-es évek végén felszámolni ítélt kis főzdét mára Csehország tíz legnagyobb üzeme közé juttatta, és a Svijany-t Magyarországon is jól csengő márkává tette.
Nagyjából ezt vártuk 2020 és 2021 tavaszán, nem? Sörfesztiválokat, nyitva tartó vendéglátóhelyeket, amelyekben akkor sem kell maszkot viselni, amikor felkelsz az asztaltól, hogy elmenj a mosdóba. És új söröket is. Sokat.
