A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszúságú, ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a 19. század végén. Az eszközökkel különböző összejöveteleken, közös edényekből söröztek a vendégek.

A társas, közösségi sörfogyasztás 7000 évvel ezelőtti nyomára bukkantak Izraelben, a Jordán folyó völgyében lévő Tel Caf nevű régészeti lelőhelyen – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Egészen a római korig működhetett az a sörfőzde, amelyet amerikai és egyiptomi régészek tártak fel a közelmúltban. A képek alapján sci-fibe illő helyszínen Kr. e. 3000 körültől főzhettek sört.

Létezik egy tudományos elmélet, amely szerint az ókor kezdetén, a mezőgazdaság megszületéséhez a sörkészítés legalább olyan mértékben hozzájárult, mint az, hogy a gabonából kenyeret süssenek.

Ötezer éves, régészek fellelte cserepekbe száradt élesztőmaradványok felélesztésével, és egy kisüzemi sörfőzde segítségével sört állítottak elő izraeli tudósok. Az eredmény meglepően jó lett.

Az ősi ékírásos szövegek és az edényekben talált maradványok arra utalnak, hogy Mezopotámia lakosai kedvelték a gabonafélékből előállított erjesztett italt, ám nem sokat lehet tudni a receptekről. Könnyen lehet, hogy a sumér sör nem is tartalmazott alkoholt.

A Tel-avivi Egyetem adott a Herzl sörfőzdének öt kiló „ősgabonát”, amiből lefőzték a Jézus korában fogyasztott sört.