Cikk megosztása
A Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete kocsmafejlesztési programot szorgalmaz, hogy megmentse a rohamosan fogyatkozó vendéglátóhelyeket. Az ír és brit mintára tervezett kezdeményezés nemcsak a söripart erősítené, hanem a közösségi életet is új szintre emelné.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületével közösen szorgalmaz „kocsmafejlesztési programot”. Szerintük ez a söriparon is segítene és a közösségi életet is új szintre emelhetné.
Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 óta a felére esett Magyarországon az italmérések és szórakozóhelyek száma, miközben csak 10 százalékkal kevesebb étterem működik.
„Mind társadalmi, mind gazdasági szempontból elengedhetetlen Magyarországon egy átfogó kocsmafejlesztési program, amire a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületével közösen tettük felhívást a kormányzat számára” – mondta az Indexnek Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.
Terveik szerint ezzel elindulhatna egy olyan közösségitér-fejlesztés, ahol a kocsma egy biztonságos és kulturált helye lehet az alkoholos és alkoholmentes italfogyasztásnak. A programot az 1980-as években lezajló ír nemzeti kocsmafejlesztési program, vagy a Covid után létrehozott brit állami kocsmafejlesztési programhoz hasonlóan képzelnék el.
Csökken a vendéglátás szerepe
Az Index azzal kapcsolatban kereste meg a Sörszövetség igazgatóját, hogy az Oxford Economics és a World Brewing Alliance friss jelentése szerint a magyar söripar a hazai GDP 0,7 százalékát adja és 33 ezer embernek biztosít megélhetést.
Az Oxford Economics egy olyan évét vizsgálja a sörgazdaságnak, amikor a magyar fogyasztás csaknem 10 százalékkal esett – jelezte Kántor Sándor, hozzátéve, hogy ennek ellenére az ágazat hozzájárulása a magyar GDP-hez, a foglalkoztatottsággal arányos volt, az iparág hozzájárulásának aránya a költségvetési bevételekhez pedig meghaladta azt.
A Sörszövetség vezetője szerint 33 ezer, iparágban dolgozó közül 12 ezer fő a termelésben dolgozik, nagyjából 21 ezren vannak azok, akik a kereskedelem és vendéglátás területén tevékenykednek.
Kántor a lapnak azt hangsúlyozta, hogy 2023-ban a sörforgalom mindössze 20 százalékát adta a vendéglátás. Ez 2019-ben még 30 százalék volt. A Sörszövetségnél úgy látják, ez remekül jelzi, hogy „hatalmas értéknövelő potenciál vész el a vendéglátásban, elsősorban a munkaerőhiány és az ott megnövekedett költségek miatt”.