Cikk megosztása
Ez egy ősi kérdés, ahogy mindkettő italtípus is az. A történészeknek mégsem kell sokat vitatkozniuk rajta, elég elintézni annyival: ez nézőpont kérdése!
Az antropológusok szerint a gyümölcsborokat valószínűleg úgy fedezték fel, hogy megpróbálták összegyűjteni és tárolni a termést, ám azok pár nap/hét alatt a levegőben található élesztőgombák hatására megerjedtek. Ezzel szemben a gabonaalapú alkoholok megszületéséhez az is kell, hogy a keményítő erjeszthető cukorrá alakuljon. Ez voltaképpen a malátázás folyamata, ami valószínűtlen, hogy véletlenül megtörténne.
Vagyis a bor nem más, mint erjesztett gyümölcslé, ami emberi segítség nélkül is létrejöhet, ezzel szemben a sörrel más a helyzet.
Első borok és sörök
2018-ban jelent meg annak a kutatásnak az eredménye, amely szerint a legkorábbi ismert sörkészítés nyomai kábé 13 ezer évesek. A Raqefet-barlangban dolgozó régészek olyan kőmozsarakat találtak, amelyek búza- és árpa alapú sör maradványait tartalmazták. Ezek egy temetkezési hely mellett voltak, vagyis minden bizonnyal a sört a halottak tiszteletére készítették.
Ez a lelet arra enged következtetni, hogy az emberiség már a mezőgazdaság megszületése előtt, nem is kenyér-, hanem sörkészítési célzattal foglalkoztak gabonával. Mire pedig a városok és szervezettebb társadalmak megjelentek, a sör szépen lassan „iparosodott” is. Egyiptomban például találtak 5000 éves sörfőzdét, amelyben egy tételben több mint 22 ezer liter sört tudtak előállítani, ami már állami szintű sörfőzésre utal – olvasható a Drinks Business cikkében.
A tudatosan készített bor története ennél később kezdődik. Legkorábbi bizonyítékára a mai Grúzia területén bukkantak, a Kr. e. 6000 körüli időkből. Ez a legrégebbi példa arra, hogy az amúgy vadon növekedő eurázsiai szőlőtőkét bortermelés céljából történő „háziasították”. Ez a tudatos borkészítés kezdetét 8000 évvel ezelőttre teszi.
Más részein a világnak is igyekeztek alkoholt előállítani az emberek. Kr. e. 7000-ben Kínában már tuti készült rizsből, mézből és gyümölcsökből valamilyen vegyes, erjesztett ital, a fazekasság elterjedésével pedig a kerámiaedényeket mindenfelé használták erjesztésre, tárolásra, szállításra.
A szőlőből készült bor, elterjedését követően hamar tudott kulturális jelképpé válni, nagyobb mennyiségben, a korabeli értelemben iparosított körülmények között viszont a sör készült előbb. A natúfi sörgyártás körülbelül öt évezreddel megelőzi a szándékos szőlőbor készítés legkorábbi bizonyítékait.