Cikk megosztása
A sör feltalálásának nincsen pontos dátuma, de úgy tűnik, a világ több pontján is megtörtént sokezer évvel ezelőtt. Kínában éppúgy, mint mondjuk a Közel-Keleten. És minden korabeli „sörfőző” abból dolgozott, ami a keze ügyébe került. A kínaiak rizzsel.
A sör feltalálása sokak szerint véletlenül történhetett – írtuk a Hungarian Beer Academy sörtankönyvében. Őseink gyűjtötték a gabonát, amelyet valahogyan tároltak. A magára hagyott edényben található szemeket valószínűleg eláztatta az esővíz. A magok csírázni kezdtek, melynek során cukrot termeltek. Ezt követően kaphattak nagyobb adag csapadékot, az eredmény így egy cukros víz lett, amit megtaláltak a vadélesztők és a folyadékban lévő cukrokat szén-dioxidra és alkoholra bontották. Így születhettek az első sörök.
Most Kínából érkezett a hír, hogy mintegy 10 ezer éves rizssör nyomaira bukkantak. A Csöcsiang tartományban folytatott ásatásokon 12 kerámia edény darabjait találták meg. Amikor egyben voltak, változatos méretű tálak és csuprok voltak ezek, és fermentálásra, tárolásra, tálalásra, főzésre és feldolgozásra használhatták őket.
A kutatók a tökedékek vizsgálata során jelentős mennyiségű rizs, keményítő, makk, élesztő és egyéb gabonafélék nyomait találták meg. Ez így együtt pedig nagyon úgy fest, hogy sört főzhettek 10 ezer éve a derék csöcsiangiak.
A fermentálást és a sörkészítést pedig a rizs háziasítása tette lehetővé, a növény termesztése ugyanis állandó alapanyagot szolgáltatott ehhez a folyamathoz.
Melyik a legrégebbi sör?
Az amerikai Stanford University és az izraeli Haifai Egyetem régészeinek felfedezése alapján jelenleg a legrégebbi, sörre utaló jel egy, az Észak-Izraelben fekvő Raqefet-barlangban talált lelet. Az ottani felfedezések szerint már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében.
A Natúf-kultúra egy közel-keleti civilizáció volt, Palesztina területén, kb. Kr. e. 11000 – Kr. e. 9300 között. Falvaik gabonatermő vidékek mellett alakultak ki, rengeteg őrlőkő, gabonatároló verem, tűzhely, gabonamaradvány és sörfőzésre utaló edények kerültek elő az ásatások során.
Jiajing Wang, a Stanford University PHD hallgatója, aki a barlang régészeti feltárásának egyik vezetője volt, úgy fogalmazott, hogy a korabeli sör inkább egy zabkására hasonlíthatott.
Az archeológusok szerint a natúfi emberek háromlépcsős sörfőzési technológiát alkalmaztak. Előbb víz segítségével csíráztatták a gabonát, amit leszűrtek és szárítottak, ezt követően összetörték a malátát és elkezdték melegíteni, majd magára hagyták és a levegőben jelenlévő vadélesztőkre bízták a további munkát.