Íme, a 10 legjobb sztori az idén 165 éves Dreher Sörgyárak történetéből

Írta: BeerPorn.hu

2019-09-17 | 12:25 Magazin

Az 1854-ben alapított Kőbányai Serfőző Társaság, amelyet ma is Dreher Sörgyárnak ismerünk, valamint az alapító Dreher család története, regénybe illő, századokon átívelő sztori. Az alapítás 165. évfordulójára 165 Dreher anekdotát rendeztek kötetbe. Ebből választottuk ki a mi kedvenceinket!

1. A Dreherek is egyszerű csaposként kezdték

Franz Anton Dreher csaposból lett sörfőzde tulajdonos. Halálakor nem volt különösebben gazdag, de utódjai számára megteremtette a Dreher márkanév alapjait. A sörfőzdéjét fia, idősebb Dreher Antal virágoztatta fel, saját találmánya, a ma Vienna Lágerként ismert sör révén. Ő volt az is, aki sörgyártásba kezdett Budapesten. Fia, ifjabb Dreher Antal, a sörgyártásból és nagyszerű befektetéseiből már igen tehetős emberként élt.

A következő generációból apja kérésére Dreher Jenő vette át a kőbányai gyár vezetését 1905-ben, majd apja és pár évvel később bátyja halála után a teljes cégcsoport örököse lett 1925-ben. Ő leginkább Magyarországra koncentrált: eladta a család többi gyárát, Kőbányán viszont melléküzemágakat létesített és birtokain kívül szállodákkal is rendelkezett. Az 1930-40-es években Magyarországon a második legnagyobb vagyon az övé volt. Mindemellett visszavonultan élt és sokat dolgozott, pénzét jótékony célokra is igyekezett fordítani. Még éppen megérte, hogy mindenét elvegyék az 1948-as államosítás során.

2. Versenylovak a Dreher istállóban

Dreher Anna Mária, a Sörkiraly dedunokája lovagol

Ifjabb Dreher Antal más jövedelmező területeken is befektette sörgyártásban szerzett tőkéjét. Szenvedélyes versenylótenyésztő lett. A híres, erdőmajori ménest 1884 óta birtokolta, a versenylovakat Alagon trenírozták. „Pompás versenylovak láttak napvilágot Dreher Antal ménesében s számos klasszikus verseny győztese került ki a sörkirály alagi tréningtelepéről” írta a tulajdonos halálakor a Budapesti Hírlap. A dreheri színekben, piros-fehérben versenyző lovakat az 1890-es években a kor leghíresebb zsokéja, Bob Adams idomította. A sörgyáros maga is gyakran részt vett a versenyeken. Legsikeresebb lovának neve „Tovább” volt.

3. Dreher Antal lágere előbb készült el, mint a pilseni

Dreher Antal sokat kísérletezett, mire megalkotta az aranysárgára pirított bécsi malátából a Vienna Lágert, azaz a bécsi ászok sört. A borostyánszínű bécsi lágersör alsó erjesztéssel készült, jellegzetessége abban állt, hogy az addig ismertnél hidegebb helyen, jellemzően pincében tárolták, sőt, kifejezetten hosszú ideig, akár hónapokig érlelték, azaz ászokolták. Ezalatt a sör letisztult és a korra jellemző, opálosabb söröktől eltérően átlátszóan tisztává vált. 1841 telén egy bérelt borospincében készült az első tétel, kicsit előbb, mint az első pilseni láger sör!

4. Hűtőrendszer és üveges sör az 1800-as években

A Dreherek koruk nagy innovátorai voltak, hiszen nem csak a Vienna Láger fűződik a nevükhöz. Ifj. Dreher Antal idejében, a XIX. század végén levegőbefúvásos malátagyárat építettek Kőbányán (így vastagabb rétegben is tökéletes minőségben csírázhatott az árpa).

A család trieszti gyárában 1877-ben kipróbálták, majd Magyarországon is bevezették a mesterséges hűtőrendszert, illetve rendszeresítettek 11 db jégtartályos hűtővagont, amelyekben akár külföldre is minőségromlás nélkül tudták elvinni a sört. Kevesen tudják, hogy az első itthoni üveges sör is a Dreherhez köthető: 1870-től lehet üvegpalackban kapni, habár először nem volt nagy sikere az újdonságnak, mert a vásárlók nem hitték el, hogy akár 8 napig is friss maradhat a palackba zárt ital.

5. Dreher csoki?!

A gazdasági válság idején a kereslet visszaesése miatt a sörgyárak, köztük a Dreher is melléküzemágak létesítésével maradt talpon: gyártottak Kőbányán pamutot, tápszert, margarint, szódát, de még jeget is.

A Dreher Sörgyárak a melléküzemek kapacitásait kihasználva megalapította a Dreher-Maul Csokoládégyárat, a Dreher-Fockink Konyak- és Likőrgyárat, valamint tehenészetet és a tejgazdaságot hoztak létre. A tejgazdaság állatait malátatörköllyel etették, az általuk adott tejet pedig a csokoládégyárban használták fel.

A csokoládégyárban főként kakaót, ostyákat és desszertkülönlegességeket készítettek, de csokoládéfigurák és később cukorkák, valamint kekszek és teasütemények is szélesítették a kínálatot. A feljegyzések szerint itt készült Magyarországon először sokak kedvence, a csokis parány!

6. Sör, mint béren kívüli juttatás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban egy 1946-os plakáton olvasható: „Igyon sört! Kérjen sörpénzt!”. Az ötlet Aich Huberttől, a Dreher Sörgyár akkori igazgatójától származik, aki a II. világháború utáni gyenge keresletet valószínűleg azzal igyekezett növelni, hogy a nagyobb vállalatokkal megállapodott: azok sörpénzt vehettek az alkalmazottak részére, akik ezt sörre vásárolhatták le.

A plakát a dolgozókhoz szól: kérjenek juttatásként sörpénzt munkáltatóiktól! De sörpénz a szocializmus idején is létezett: a kis kör alakú érmék (bárca vagy tikett néven is említik) a különböző magyar sörgyárak nevével vagy rövidítésével ellátva az adott gyárban dolgozók részére készültek. A munkások ilyen sörpénzt kaptak a fizetésük mellé, amit napi munkájuk végeztével válthattak be literes, csatos üvegben kimért sörre. Az üvegek csak ebben a formában voltak használatosak, azokat vissza is kellett vinni. A visszavételkor kapott lyukas, valamint a munkáért kapott sima érmével együttesen lehetett kiváltani az újabb üveg sört. A dolgozók a „házi” sört a pénzérme miatt tikettes sörnek, az üvegforma miatt csatos sörnek is hívták.

7. Mit keres a vadászgép a sörgyárban?

A Dreher Sörgyár területén számos olyan jármű fordult meg (és néhányuk még ma is megtalálható), amelyek igen furcsán hatnak egy sörfőzdében. Ám mindnek különleges története van.

A gyárudvaron ma is megnézhető egy sörszállító kocsi. Ilyenek rótták a környék útjait, és minden reggel friss áruval látták el a vendéglőket, kereskedőket. A fahordókkal megrakott kocsikat két pár nagytestű, hidegvérű, általában muraközi igásló vagy magyar szürke ökör húzta, a könnyebb palacksörös batárok elé pedig szerszámos lovakat kötöttek.

A vadászrepülők a pincerendszerhez kapcsolódnak. A II. világháború vége felé, a német megszállás alatt a szövetségesek bombázni kezdték a csepeli és a győri hadiüzemeket, ezért a repülőgépgyártást biztonságosabb helyre költöztették. 1944 májusa és novembere között a kőbányai pincerendszer egy részén Messerschmitt vadászrepülő-motorokat összeszerelő üzem működött.

8. A gépház, ha mesélni tudna

Részben ma is használják azt a gépházat, amelynek falán 12 méter hosszan húzódik az egykori gőzturbina vezérlőfal.

Ifjabb Dreher Antal már az 1870-es években rengeteget korszerűsített: a kapacitás növelése érdekében kilenc szeneskazánt és öt gőzgépet telepíttetett. Utóbbiak egyike működtetett két – a pincék hűtésére és mesterséges jég előállítására alkalmas – hűtőgépet is. Az energiaellátást akkori riválisa, az Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. is modern gépekkel biztosította. A cégek 1933-as összeolvadása után a Dreher-gyár tulajdonába került régi Részvény épületek közül a gépház-kazánház ma is áll. A gőzturbina vezérlőfal nagyjából 12 méter hosszan húzódik, a márványlapba vájt kerek ablakokban anno kijelzők és műszerek kaptak helyet. Ma üresen ásítanak a kis ablakok, de még így is egy kísérteties űrközpontra emlékeztet a látvány. Az épület felújítása folyamatban van.

9. Bakkecskék az Andrássy úton

A Dreher Bak sör híres kecskefigurája volt az egyik első mozgó fényreklám a fővárosban, amely 1928-ban jelent meg az Andrássy út és a Nagymező utca kereszteződésénél.

A saroképület tetején 11 ugró bakkecske sorjázott, amelyeket esténként gyors egymásutánban, egyesével világítottak meg, azt a látszatot keltve, mintha a kecske ugrándozna. Az utolsó „ugrással” pedig ott termett a szemközti ház tetején, a Dreher söröspalack mellett, hogy együtt világítva adjanak értelmet a hirdetésnek.

10. Dreher termékek mindenkinek, a csecsemőtől az aggastyánig

Az 1930-as években a Dreher nemcsak sört gyártott. Igen sikeres reklámkampányt indítottak,m amely bemutatta, melyik korosztálynak milyen terméket ajánlanak. A képeslapon is megjelenő kép a babáknak tejet, a gyerekeknek csokoládét, udvarláshoz desszertet, a szoptatós anyáknak tápsört, a férfiaknak többféle sört, idősebb korra brandyt, majd likőrt, végül ismét tejet ajánl.

A Dreher Sörgyárak fennállása 165. évfordulója alkalmából történelmi fotókiállítással, dokumentumfilm vetítéssel, a Dreher plakátverseny legjobb műveivel, illetve csak erre az alkalomra készített sörkülönlegességekkel várja a látogatókat szeptember 20. és 22. között. A születésnapi hétvégén a sörgyár történetéből szemezgető, 165 sztorit tartalmazó könyv is megvásárolható lesz.

A rendezvénnyel kapcsolatos részletekért ide kattints!