Cikk megosztása
Amerikai, magyar és francia tölgyfából készült hordókban iskolázott söröket kóstoltunk össze, hogy kiderüljön, okoz-e érezhető különbséget, a fa származási helye.
A Central European Brewers Association első nemzetközi konferenciáján majdnem egy órás előadást tartott Ruppert Ignác a Trust Hungary hordókészítő cég munkatársa arról a kísérletről, amelyben 14 napig érlelték ugyanazt a sört – különböző hordókban.
Ruppert Ignác előbb arról beszélt, hogy a hordó tannint és oxigént ad a sörnek, amelyek különböző aromák kialakulásáért felelnek. Arról is szót ejtett, hogy a tölgyfában található cukor az erjesztésnél is fontos lehet, hiszen támogatja az élesztő munkáját.
A hordókészítés során a fa pörkölésével alakulnak ki az aromák. A pörköletlen fában nagyon magas a tannin, ezért van szükség arra, hogy a pörkölés során finomítsák azokat.
A sörfőzőknek, akik hordóban szeretnék érlelni valamely főzetüket, sokkal könnyebb dolga van egyébként, mint a borász kollégáknak, hiszen ami a bornál 1,5-2 év alatt történik meg a hordóban, a sörök esetében jóval gyorsabban, 2-3 hét alatt végbe megy. Egy hordó tehát jóval többször használható, és nem növeli annyira a végtermék árát, mint egy érlelt bor esetében.
A kísérlet során a Hedon Johnny Firpo sörét tették 14 napra amerikai, magyar, illetve francia tölgyfahordóba. Aki ismeri az alapsört, tudja, hogy leginkább egy üdítő, kellemesen komlós, zöld ízjegyeket mutató sörről van szó, amely ebben az állapotában volt a legkeserűbb, a hordóérlelés a várokozásoknak megfelelően csillapította a komlókeserűséget.
Az amerikai tölgyben érlelt Johnny Firpoban leginkább a krémesség jelent meg, némi karamell és kávé mellett, miközben illatában a szegfűszeg, ízben a whisky mutatkozott.
A magyar tölgy a sör szikárabb formáját domborította ki. Mintha veszített volna intenzitásából az ital, ugyanakkor kellemes, édeskés gyümölcsös jegyek jelentek meg benne. Telt íz, és szintén némi szegfűszegre emlékeztető illat.
A francia hordó egyértelműen vaníliássá tette a sör illatát, és megjelent a tuttifruttis gyümölcsösség is, amelyet a korty végén pörkös jegyek egészítenek ki.
A kóstolón tapasztaltak és Ruppert Ignácék megfigyelései összecsengenek. A vaníliás ízeket a francia, a csokis jegyeket a magyar, míg a kávés aromákat elsősorban az amerikai fa hozza ki. Az ő benyomásaik szerint egyébként olyan ízek is vannak, amelyeket csak egyik vagy másik tölgy tud. A diót a magyar, az aszalt gyümölcsöket az amerikai, a fahéjat pedig a francia tölgy hozza elő.
No és melyik sör jött be a legjobban a közönségnek? A rendezvényen tartott rögtönzött szavazáson az amerikai tölgyben érlelt Johnny Firpo végzett az első helyen. Érdemes lenne megvizsgálni, más sörtípusok hogyan viselkednek a különböző hordókban történő érlelés során.