Cikk megosztása
Sörös képzés? Szinte látom: a hetes már jelentett, az osztály leült, a tanár pedig azt mondja: mindenki vegye elő az IPA-s poharat, Pistike tölts mindenkinek, röpdolgozat. Hogy ez miért nem bírt így történni amikor még fiatal voltam…
Az életben sok minden nyújthat nekünk élvezetet, vannak egészen elképesztő hobbik, meg vannak az igazán kézenfekvő dolgok, mint például az evés-ivás. Nem feltétlenül szereti ezt se mindenki, de például bélyeget sem gyűjtünk mind, az a kisebbség, aki meg igen, mégis milyen szépen elvan vele.
Aztán persze ezeket a hobbikat is ki komolyabban, ki kevésbé komolyan tolja, van, aki csak aláfekszik havonta egyszer a családi autónak, kicsit összeolajozza magát, aztán elpakol, sört bont, elégedett, és van, aki az összes szabadidejében három veteránt tákol szimultán, és minden alkalommal transzba esik, mikor megjön neki 5 hét feszült várakozás után az eBay-ről egy pontosan 32 éves, nyolc centis vaslemezke.
Ha magunkba nézünk, mi, akiknek élvezetet bír okozni minden, ami finom, valahol el tudjuk helyezni magunkat egy ugyanilyen skálán. A nagy többség nem akar sem séf, sem borász, sem sörfőző vagy párlatkészítő mester lenni, hanem csupán élvezni szeretné, amit a séfek, cukrászok, borászok, sörfőző, párlatkészítő mesterek, baristák, hentesek és a lekvárosok, csokoládésok meg a boldog sajtkészítők elé tesznek.
Mivel ez mégiscsak egy sörös oldal, emeljük ki ezt, már csak azért is, mert nehezen tudnánk még egy olyan szegmensét mondani a gasztronómiának, ahol ilyen rövid idő alatt ennyi minden történt, tizenöt éve még ittuk a kis csapolt világos sörünket nyugiban, aztán mire észbe kaptunk, lett New England IPA meg barackos-vaníliás imperial gose. Megyünk a kis, meg most már egészen nagy sörfesztekre, hol szeretjük, amit kóstolunk, hol nem, ebben hol egyetértünk a többséggel, hol nem, röpülnek az idegen szavak meg magyarázatok a fejünk felett, és sokunkban ott fészkelődik a gondolat, hogy azért de jó lenne kicsit jobban érteni a sörhöz. Nem a főzést kitanulni, hanem csak kicsit jobb, hozzáértőbb fogyasztóvá válni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A piac meg olyan, hogy ha igény van, akkor kielégítés is van, a HUBA azaz Hungarian Beer Academy szervezésében letesztelhettem egy 2 estés sörtanfolyamot és kóstolástechnikai tréninget, ahonnan elvileg a második nap estéjén úgy kell kiesni, hogy, ha alapszinten is, de kaptam egy elég széleskörű sörös tudást. Maga az ötlet nem új – aki például a borok után érdeklődik, már több mint 15 éve léteznek különböző szintű, kifejezetten nem borász, hanem borértő képzések. Feltételezem, hogy ha ez az igény tovább terjed, itt is lesznek közép- és felsőfokú sörszakértő tanfolyamok egyszer.
A helyszín engem személy szerint máris megvett kilóra, személyes okokból, ugyanis a Klauzál téri vásárcsarnok a helyszín, ahol kényelmetlenül sok évvel ezelőtt ipari mennyiségű lángost toltam be hétvégenként boldogult nagymamámmal, gyakorlatilag az első meghatározó gasztroélményeimet itt szereztem. Azóta persze a piac megmodernült, az aljában hipermarket van, az emeleten viszont ott a Borganika, ők egyfajta közösségi főzőtérként hivatkoznak magukra, mivel nem egy klasszikus főzősuli, hanem egy olyan, jól felszerelt hely, ahol bármilyen gasztrobulira nyitottak. Többek között, mint látható, sörös képzések megtartására is, amihez elképesztő jó kajákat is szolgáltatnak, de erről egy kicsit később.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A tanfolyam több témát ölel fel, például sörtörténelem (külön köszönet, hogy nem éltek a sör és történelem szavakból gyártható rettenet szóvicc lehetőségével), sörfajták és sörstílusok, a sör alapanyagai, a sörkészítés technológiái, kóstolástechnikai tréning, kitérve a jellemző sörhibákra, illetve sör és étel párosítás. A tudás fejekbe verését Simonfai Balázs (Hara’punk/Brew!Studio) vállalja, személyében az a szerencsés együttállás, hogy ért is hozzá, és bír is érthetően és színesen beszélni róla. Az előadást sem úgy kell elképzelni, hogy akkor most következzen 2 óra sörtechnológia, mindig egy kicsi az egyikből, egy kicsi a másikból, és, ami kifejezetten rokonszenves, és átterjedhetne a nemzeti oktatás egyéb szegmenseibe is, hogy mindig érkezik egy pohár sör, amit aztán gyorsan ki kell beszélni. Ezek között aztán van az ismert típusok mellett sour, gose, barley wine, braggot, gyakorlatilag több mint 20 féle a két nap alatt, és nincs kábé két hasonló sem, csak hogy tudja az ember, mibe keveredik, ha egyszer, a bóti söröket elhagyva Kraftországba lép.
Nem csak inni van mit a kurzuson, komolyan gondolták, hogy a sör – étel párosítást ne csak elméletben vegyük át, így mindkét este, csak úgy mellékesen, zseniális 3 fogásos menüt rittyent helyben Pancsovay Zita, az Akadémia háziasszonya, ahol a fogások kifejezetten az éppen bemutatott sörtípushoz passzolnak, így a gyakorlatban is megtapasztalható, hogy mely ízharmóniák milyen sörtípussal szeretik egymást különösen.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Amúgy az egész, úgymond képzés, inkább egy két estés interaktív, dumálós, belekérdezős, kicsit sztorizgatós valami, ahol azért végigmegyünk egy bizonyos mennyiségű alap tananyagon (jár hozzá tankönyv is, nagyon kis kompakt, tele alapvető fontosságú sörös infókkal), nagyon sok gyakorlati résszel, ami egy sörkedvelő kurzus esetében sokkal élvezetesebb, mint mondjuk egy CNC marós képzésen. Abszolút kapudrog, az ember bármelyik vonalat bírná tovább vinni és még jobban belemászni, remélem nemsokára lesz is rá lehetőség.
Azért szívem szerint egy záródolgozaton átestem volna, reményeim szerint körbebástyáztak volna 8-10 sörrel, meg némi harapnivalóval, nem tudom mit tudtam volna produkálni, de ebben az esetben a pótvizsga sem különösebben ijesztő opció.