Cikk megosztása
A kínai sörről először háromezer évvel ezelőttről vannak írásos dokumentumok. Ezek szerint az ősi kínaiak malátázott magvakból, kölesből, árpából és búzából készítették az italt.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában pedig most megjelet egy tanulmány, amely új bizonyítékokkal támasztja alá azt a korábbi feltételezést, amely szerint már az 5000-7000 évvel ezelőtti neolitikus Jangsao-kultúrában is fogyasztottak sört.
Az észak-kínai Vej folyó mentén, a Micsiaja régészeti helyszínen folyó ásatáson két földalatti üreget is feltártak, amelyek a tudósok szerint időszámításunk előtt 3400 és 2900 között készültek. A kutatás egyúttal mintegy ezer évvel korábbra tolta az árpa kínai megjelenését. A tudósok úgy vélik, előbb használhatták sörkészítésre, és csak jóval később vált belőle mezőgazdasági termény – írja az Index.
Az üregekben háromféle edénytípusra bukkantak a kutatók: széles szájú fazekakra, tölcsérekre és amforákra. Ezek fajtája és alakja arra utal, hogy sörfőzéshez, szűréshez és tároláshoz használták őket, sör, az üregekben a sörfőzéshez szükséges melegítő lapokat is találtak.
Csiacsing Vang, a Stanford Egyetem kutatója tájékoztatott, hogy az edényekben fellelt maradványok elemzésével alátámasztották, a gabonát malátázással és cefrézéssel dolgozták fel.
A tanulmány kimondja, hogy tudomásuk szerint az általuk feltárt leletek nyújtják a legkorábbi közvetlen bizonyítékot a kínai sörgyártásra. Ezek szerint a fejlett sörfőzési technika már ötezer évvel ezelőtt meghonosodott.