Fotó: Pexels.som/Satoshi Hirayama
A japán whisky mára fogalommá lett. A távol-keletről érkező párlatok rendre bizonytják, hogy lehet őket a legjobb skót vagy ír italokkal együtt emlegetni. A japán mesterek ugyancsak európai mintára láttak neki a sörfőzésnek, ők vajon mire jutottak?
Akik ismerik a párlatok világát, azoknak nem kell bemutatni a japán whiskyket, amelyek – noha igen távol készülnek a trdicionális whiskylepárló vidékektől – ma már külön kategóriaként szokás emlegetni őket. Ezek a skót whiskyk mintájára készülő termékek némely tradicionális whiskyrajongónál tabunak számítanak, de azt mindenképp el kell ismerni, hogy a legjobb japán whiskyk simán felveszik a versenyt az európai vagy amerikai gyártók termékeivel.
Azt még a Japán-szigettől ilyen távol is szokás tudni, hogy arrafelé a tradicionális alkoholos ital a rizsbor, vagyis a szaké. A röviditalokat természetesen oda is az európai emberek juttatták el, még a 19. században és előbb csak a gyógyszerészek kezdtek szeszt főzni, majd Jokohamában nyílt meg az első komolyabb szeszfőzde, de akkor már 1871 volt.
A japán whisky voltaképpen tehát igen fiatal termék, amely európai mintára kezdett készülni a Távol-Keleten. És nincs ez másképp a sörrel kapcsolatban sem, habár ott az égetett szesznél hamarabb ismerhették meg a sört: már a 17. században megjelentek olyan holland kereskedők, akik eljuttatták a sört az országba. Az igazi érdeklődés a sörök iránt azonban csak a Meidzsi-korban élénkült meg. A 20. század fordulójához közeledve Japán nyugati mintájú modernizációba kezdett, illetve tömegével kezdte beengedni a nyugati világ termékeit.
Az első nagy japán sörfőzdék is ekkoriban alakultak: a Kirin (akkoriban Spring Walley, ma is az ország egyik legnagyobb sörgyártója) 1869-ben kezdett működni, az ugyancsak máig meghatározó Sapporo 1876-ban, az Asahi pedig 1889-ben – írja a Wikipédia.
Japánban szépen lassan a sör lett a legnépszerűbb alkoholos ital – a teljes alkoholpiac mintegy kétharmadát határozza meg, igaz sokat kellett arra várni, hogy a helyben főzött sörök komolyabb részt hasítsanak ki maguknak.
Japán sörforradalom
Japánban egy 1994-es törvénymódosítás tette lehetővé, hogy a kisüzemi sörök is terjedni kezdjenek, és el is indult a kisüzemi piac növekedése. Jelenleg már több száz kraft főzde van Japánban, amelyek szortimentje természetesen jóval túlmutat a nagyüzemi lágereken. Ahogy máshol a világon, Japánban is készülnek IPA-k, stoutok, változatos ale-ek, stb., illetve ezek minősége is sokat javult az utóbbi években.
A nagyobb városokban megjelentek a sörfesztiválok, és a sörversenyek is, amelyek biztosítják, hogy a piacon ne lankadjon az innováció, illetve a magas minőség iránti igény fenntartását segítik elő. A magas minőséget bizonyítja, hogy a japán kisüzemek számos díjat gyűjtöttek már be egyebek az olyan nemzetközi sörversenyeken, mint a World Beer Cup.
