Cikk megosztása
A sör a férfiak itala – szól az általános közhely, de mind tudjuk, hogy ez valójában nem igaz. És nem csak azért, mert a Sörszövetség pár éve még kampányt is indított a nők és a sör kapcsolatáról. A nők szerepe a sörfőzésben maga a történelem.
A Craft Beer and Brewing magazin „Hogyan mentették meg a női sörfőzők a világot” című cikkében Tara Nurin a Discovery Channel híres, „Hogyan mentette meg a sör a világot” dokujára hivatkozva azt állítja, nem elég, hogy a sör alapvetően befolyásolta az emberiség történetét, hanem hogy a női sörfőzők azok, akik nélkül nem tartana ma ott a sör, ahol.
A dolog egyszerű. hiszen a történészek szerint az ókori Mezopotámiától kezdve, a középkoron át, egészen a német tisztasági törvény bevezetéséig a sörfőzés leginkább női foglalkozás volt. Ezekben a korokban a nő feladata a háztartás vezetése volt, amibe természetesen beletartozott az ételek és italok elkészítése is.
Ez a 16. században változott meg, amikor a sör már annyira elterjedt és akkora népszerűségnek örvendett Nyugat-Európában, hogy aki megszerezte a sörgyártás felett az ellenőrzést, komoly politikai és gazdasági befolyásra is szert tett. Szóval a férfiak egyből meglátták a sörben rejlő üzleti lehetőségeket – véli Nurin, aki egyébként a Forbes munkatársa is.
A német tisztasági törvény – amellett, hogy meghatározta, miből kell sört főzni, bizonyos előfeltételekhez is kötötte a sörfőzéshez való jogot. A törvény előírásainak betartásához pedig több erőforrásra volt szükség, így csak a legbefolyásosabb és legjobb főzdék maradhattak fenn. A házi sörfőzés fokozatosan megszűnt, és az akkoriban kialakuló kapitalista gazdaság céheinek és főzdéinek élére pedig férfiak kerültek – a nők így gyakorlatilag kiszorultak a söriparból. Olyannyira hogy 1700-tól kezdve a törvények szerint nők hivatalosan nem is főzhettek sört Európában.
A nők később Amerikában kerültek újból közel a sörfőző fazekakhoz, ahol az öreg kontinensről érkező telepesek megtartották hagyományaikat, és a család betevő sör adagját otthon készítették el – jellemzően a nők.
Ám itt is fordult egyet a történet, hiszen az 1850-es években a nagyarányú német bevándorlás, és az ezzel érkező technikai újítások (a sör hűtése, a vasúton történő szállítás, és az olcsóbb palackozás) az Újvilágban is felvirágoztatta a sörkészítés és -fogyasztás kultúráját.
A sörbiznisz egészen az 1920-as szesztilalomig virágzott. A tilalmat ugyan 1933-ban feloldottak, de az amerikai sörkultúra rehabilitációja évtizedekig tartott. Ám ennek kétségkívül voltak pozitív hatásai is, például hogy a sörfőzés hazatért, visszakerült az emberekhez, a vidéki családi házak főzdéibe, és voltak asszonyok, akik a tilalom ellenére is őrizték a sörfőzés hagyományait.
Aztán az 50-es évek marketingkampányai arról harsogtak, hogy a sör a férfiak számára készül – ez pedig a Forbes szerzője szerint újra elidegenítette a nőket a sörfőzéstől. Azonban ez az időszak is csak néhány évtizedig tartott, hiszen egyre több nők által vezetett főzde nyílik az USA-ban, és világszerte is. Tara Nurin pedig azt írja, hogy ez a sörkultúra újbóli népszerűség-növekedésének a jele, no és annak, hogy bizony a nők ugyanannyira szeretnek és tudnak sört főzni mint a férfiak.