Cikk megosztása
Az ősz a komlószüret ideje, így rengeteget beszélünk ebben az időszakban a növényről, amelyet a sör fűszereként szokás emlegetni. A Monyo és az Uradalmi Sörmanufaktúra wet hooped alet készít, a Kozel pedig limitált kiadásban dob a piacra friss komlóval készülő verziót.
A Draft Magazin szerzője pedig azt vizsgálta, mennyire figyelhető meg a borvilágból jól ismert terroir jelenség (vagyis, hogy a termőhely nagyban befolyásolja a kész bor ízét) a komlók esetében.
Amikor sört iszunk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hol is termett az adott ital ízét nagyban befolyásoló komló – írja Zach Fowle. A cikk szerzője aztán beszámol egy kaliforniai kóstolóról, amelyre a Federalist Public Houseban került sor, Sacramentóban. A rendezvényen négyféle sört kóstoltak, amelyek mindenben megegyeztek egymással, kivéve abban, hogy a bennük lévő Cascade komló honnan származott.
A kóstolás alapja a Ruhstaller „Does It Matter?” nevű söre volt, ám a különböző helyről származó komlók miatt a négy ital szignifikáns különbségeket mutatott. Az első IPA-ba kerülő Cascade a Ruhstaller saját gazdaságban termett, Dixonban, Kaliforniában. Az kellemesen virágos, mézes karaktert adott a sörnek, míg a második a szintén kaliforniai Sloughhouseban termesztett komlóval készült, és abban inkább a citrusos ízek domináltak. A harmadik sör trópusi gyümölcsös aromákat mutatott, míg a negyedikbe kerülő komló gyógynövényes, zöldséges karaktert hozott ki az italból. „Olyan volt, mintha négy, teljesen különböző sört ittam volna” – írja Zach Fowle.
Ruhstaller tesztjének további érdekessége, hogy a sörökhöz használt komlók termőhelyei között nincsenek óriási távolságok, hiszen mindegyik növény Kaliforniából származik. Fowle szerint az, hogy egymáshoz viszonylag közel lévő ültetvények termései között ilyen határozott különbség van, tovább erősíti azt, hogy habár általában nem sok figyelmet szentelünk neki, a komlók termőhelyei milyen nagy mértékben tudják befolyásolni a sörök karakterét.